Országos Közegészségügyi Intézet

Az Országos Közegészségügyi Intézet egy közegészségüggyel foglalkozó intézmény, 1927–1998 között működött, amikor rendeletileg, jogutódokkal megszűnt, majd 2017. április 1-jétől ismét ezen a néven működött tovább.^[1]

Az Országos Közegészségügyi Intézet elnevezése 2018. október 1. napján Nemzeti Népegészségügyi Központra változott, egyidejűleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkára által irányított szervezeti egységek beolvadásos kiválással a Nemzeti Népegészségügyi Központba beolvadtak.^[2]

Alapítása[szerkesztés]

Az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. törvény elfogadását követően a Rockefeller Alapítvány segítségével jött létre. Az intézmény 1927. június 1-jén kezdte meg működését.

Feladatai[szerkesztés]

A törvény az Országos Közegészségügyi Intézet feladatkörét így határozta meg:

„Az Intézet feladata a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésében.”

Az intézet a tudomány és a gyakorlat közötti kapocsként létesült, ahol az orvostudomány elméleti ismereteit az élet által felvetett gyakorlati kérdésekhez igazítják.

Megindították a tisztiorvos képzést, a védőnő- és községi ápolónőképzést, sőt a községi orvosok továbbképzését.
Az intézet a vizek, az élelmiszerek kémiai és bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott.
Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása. A betegségek gyors és megbízható felismerése céljából létrehozták a korszerű járványügyi megfigyelő szolgálatot, az OKI irányításával működő fiókállomások hálózatát.
Biztosította a különböző oltóanyagok (elsősorban a hastífusz, a kiütéses tífusz, a BCG, diftéria és az influenza védőoltások) termelését és megszervezték a védőoltások széles körű bevezetését.
Az intézet irányította a népegészségügy körébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, az anya- és csecsemővédelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a tüdő- és nemi betegségek elleni küzdelmet.
A falusi lakosság egészségi állapotának javítása érdekében az 1930-as években kiépítették a Zöldkeresztes Hálózatot. Az egészséges ivóvízellátás érdekében mintegy 20 ezer kutat létesítettek.

Az intézet eredményei[szerkesztés]

Az Országos Közegészségügyi Intézetben felhalmozott tapasztalatokra alapozva kezdték el működésüket az 1949-1957 között létrehozott új higiénés országos intézetek (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Országos Munka és Üzemegészségügyi Intézet).
Az 1960–1970-es években az intézet kellő időben reagált a civilizációs, urbanizációs és kemizációs ártalmak okozta közegészségügyi problémákra. Az ártalmak kimutatása, kutatása, hatásuk értékelése, monitorozásuk, határértékekkel való szabályozásuk, a megelőző intézkedések kidolgozása fűződött nevükhöz.

Az intézet megszűnése[szerkesztés]

Az 1998-ban hatályba lépett kormányrendelet két jogutód létrehozásával szüntette meg az intézetet: Országos Epidemiológiai Központ és Országos Környezetegészségügyi Intézet.^[3]

Ma is az országos intézetek jelentik azt a bázist, amellyel a Népegészségügyi program szakirányú célkitűzései elérhetők és a nemzetközi kötelezettségeink teljesíthetők.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600385.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
↑ 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 62/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet 36. §-a által kiegészített 17/A. §-a
↑ A magasabb szerv az Országos Közegészségügyi Központ (OKK), amely integrálta az alábbi országos intézeteket: Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI Archiválva 2016. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben), Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI), Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben)

Források[szerkesztés]

Dr. Pápay Dénes – Dr. Erdős Gyula - Dr. Szlobodnyik Judit (szerk.): A „Johan Béla” Országos Közegészségügyi Intézet 70 éves működése – 1927–1997 – jubileumi évkönyv, OKI Budapest, 1998 HU ISSN 1216-5565

Külső hivatkozások[szerkesztés]

[1] ttps://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600385.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

[2] 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 62/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet 36. §-a által kiegészített 17/A. §-a

[3] A magasabb szerv az Országos Közegészségügyi Központ (OKK), amely integrálta az alábbi országos intézeteket: Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI Archiválva 2016. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben), Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI), Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI Archiválva 2016. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben)

[1]

[2]

[3]