Tóth Eszter (költő)
| Tóth Eszter | |
 | |
| A Szép versek című antológiában. (Balla Demeter fotója, 1974.) | |
| Élete | |
| Született | 1920. május 26. Debrecen |
| Elhunyt | 2001. szeptember 3. (81 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Tóth Árpád |
| Házastársa | Hollós Korvin Lajos |
| Gyermekei | Hollós Máté |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Kitüntetései | József Attila-díj (1974) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Eszter témájú médiaállományokat. | |
Tóth Eszter, Hollós Korvin Lajosné (Debrecen, 1920. május 26. – Budapest, 2001. szeptember 3.) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, Tóth Árpád leánya.
Családja[szerkesztés]
Apai nagyapja Tóth András szobrász, édesapja Tóth Árpád költő, férje Hollós Korvin Lajos író volt. Fia Hollós Máté zeneszerző és Hollós János, pedagógus, a szakképzési innovációk fontos szakembere a hetvenes években, tragikusan vesztette fiatalon életét..
Élete[szerkesztés]
1920-ban született Debrecenben Tóth Árpád költő és Lichtmann Anna gyermekeként.
1939-től újságíró és nyelvtanár volt. Göllner Mária, majd Török Sándor ismeretsége által ismerte meg az antropozófia tanait. 1945-től könyvtárosként, 1949-től pedig szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Az 50-es években főleg gyerekverseket és meséket írt. Az Állami Bábszínház számos bábjátékát sikerrel tartotta műsoron. A 60-as évek közepétől 20 éven át ő volt az írója a Magyar Televízió Zsebtévé című gyermekműsorának.
Fordította Rainer Maria Rilke, William Blake, Hugo von Hofmannsthal, Mihail Jurjevics Lermontov, Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij, Alan Alexander Milne és Lewis Carroll műveit.
Művei[szerkesztés]
Versek, írások[szerkesztés]
- Meghatott vitatkozás. Versek (1948)
- Anyák napja (1950)
- Tóth Eszter–Révész Zsuzsa: A csodálatos skatulya; Athenaeum, Bp., 1950
- Fedor Ágnes–Tóth Eszter: Béke-mesejátékok. Gyermekszínjátszók és bábosok részére; Országos Béketanács, Bp., 1951
- A mi utcánk (1961)
- Ikermonológ (1966)
- Tóth Eszter–Török Sándor: A varázsló. Csilicsala három csodája. Irodalmi forgatókönyv; Móra, Bp., 1970
- Apu (1971)
- A választott sokaság (1974)
- Feltámadás egy betyárnótára. Válogatott és új versek; Magvető, Bp., 1980
- Tóth Árpád "Az árnyból szőtt lélek". A hasonmásban mellékelt kézirat szövege; bem. Tóth Eszter, Petrányi Ilona; Magyar Helikon, Bp., 1981 (Kézirattár)
- Családi emlékek Tóth Árpádról (1985)
- A várt váratlan (1988)
- Hol töltjük az örökkévalóságot?; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2001 (Liget könyvek)
- Emberi madárdal – összegyűjtött versek; Útirajzok az ihletről – esszék ebben jelent meg az Egy ihlet útirajza című írása is (2001)
- Családi emlékek Tóth Árpádról; 2. bőv. kiad.; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2007
Műfordítások[szerkesztés]
- Csukovszkij: Tótágas (1949)
- Marsák: Kölykök a ketrecben (1949)
- Noszov: Vidám történetek (1949)
- Mulk Raj Anand: A kuli (1953)
- Erich Kästner: A két Lotti (Török Sándorral) (1958)
- Mira Lobe: Mit talált ki Jani? (1964)
Díjai[szerkesztés]
- József Attila-díj (1974)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
- Cet irodalmi díj (1998)
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
- Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár
