Hollós Korvin Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollós Korvin Lajos
Hollós Korvin Lajos.jpg
Élete
Született 1905. december 8.
Budapest, magyar 1867-1918
Elhunyt 1971. március 27. (65 évesen)
Budapest, magyar
Nemzetiség magyar
Felesége Riesz-Bartos Anna
Tóth Eszter
Pályafutása
Első műve Nihil (versek, Budapest, 1928)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollós Korvin Lajos témájú médiaállományokat.

Hollós Korvin Lajos (Weisz Lajos, a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8.Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Weisz Mózes Sámuel és Multas Ida gyermekeként született. Eredetileg orvosműszerészi szakmát tanult, előbb Bécsben, majd 1939-ben Párizsban egy-egy fél évig. Inaskorától fogva verselt, novellákat írt. Első novellája 1922-ben jelent meg és már ekkoriban tevékenyen, vezető szerepben részt vállalt a munkás-kultúrmozgalomban, amiben szavalókórusokat szervezett. Az általa írt kórusversek a munkásmozgalom berkein belül népszerűek voltak. 1924-től szállítóvállalati tisztviselő volt, és számos kapcsolódó művet hozott be Magyarországra.

1930-ban elítélték forradalmi hangú verseiért.

Miután 1933-ban elvesztette állást kizárólag az irodalomból élt. A Kórusművészet szerkesztője volt. 1935-ben indult a Nyugat Nyugat novellapályázatán, amelynek egyik nyertese lett.

Az 1930-as években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt és nyolc alkalommal le is tartóztattál, ebből ötször el is ítélték. 1957-től jelenhettek meg zavartalanul kötetei. Ifjúkorának emlékeit és hangulatait megörökítő önéletrajzi műve, az Óbudai búcsú (Budapest, 1961) művészi foglalata epikus, költői és harcos egyéniségének.

Tóth Árpád, Hollós Korvin Lajos és Tóth Eszter sírja Budapesten

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938. augusztus 21-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Riesz-Bartos Annát, Bartos Jenő és Ricz Mária leányát.[1]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nihil (versek, Budapest, 1928)
  • Harc (versek, Budapest, 1930)
  • Tömegszállás (versek, Budapest, 1934)
  • Harmincas évek (versek, Budapest, 1936)
  • Elhal a dal (versek, Budapest, 1938)
  • Zivatar (elbeszélés, Budapest, 1940)
  • Hátsólépcső (regény, Budapest, 1945)
  • Torpedó (elbeszélés, Budapest, 1946)
  • Böjti szelek (regény, Budapest, 1947)
  • Egy királytigris naplója (humoreszkek, Budapest, 1949)
  • A Vöröstorony kincse. Regény a kuruc világból (regény, Budapest, 1954)
  • Harmincesztendő. Válogatott versek 1924–1954 (versek, Budapest, 1955)
  • Hunyadi (dráma, Budapest, 1956)
  • Illetlen vallomás (válogatott elbeszélések, Budapest, 1958)
  • Hallgassatok meg! (versek, Budapest, 1960)
  • Óbudai búcsú (önéletrajz, Budapest, 1961)
  • Komédiások (kisregény, Budapest, 1965)
  • A vízbefúlt hal (versek, Budapest, 1970)
  • Füttyszó a sötétben. Válogatott versek 1924–1971 (válogatott versek, Budapest, 1974)
  • A szürke eminenciás (regény, Budapest, 1976)
  • Hunyadi – Pázmán lovag. Színpadi művek (dráma, Budapest, 1978)
  • Böjti szelek és más szatirikus írások (Budapest, 1979)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári házassági akv. 1310/1938. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]