Korvin Ottó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Korvin Ottó (született: Klein Ottó, Nagybocskó, 1894. március 24.Budapest, 1919. december 28.) banktisztviselő, kommunista politikus, Kelen József népbiztos testvéröccse.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Nagybocskón született, jómódú, felvilágosult, haladó szellemű[forrás?] zsidó szülők gyermekeként. Édesanyja Eisenstädt Berta.[1] Társadalomtudományi tanulmányokat végezett, megismerkedett a marxizmussal. A fővárosi Fabank tisztviselőjeként csatlakozott a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete baloldali csoportjának munkájához, Szabó Ervin előadásait is látogatta. 1917. május 1-jén részt vett a háború alatti első munkástüntetésen. Az antimilitarista mozgalomban is tevékenykedett, szervezte a galileistákat, majd miután a galileista vezetőket 1918. januárjában letartóztatták, ő volt az illegális antimilitarista munka irányítója. Röpirataiban arra buzdította az üzemi dolgozókat, hogy alakítsanak munkástanácsokat. Részese volt az 1918. március 15-én napvilágot látott Mindenkihez c. röpirat elkészítésének és terjesztésének. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom győzelmét követően az ekkor már legálisan működő antimilitarista galileisták (ún. forradalmi szocialisták) csoportjának irányítója lett. Részt vett a KMP megalakításában, majd a Központi Bizottság tagja lett. 1919. február 20-án letartóztatták. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően a belügyi népbiztosság politikai osztályának vezetésével bízták meg, s a tanácsállam védelmi apparátusát is megszervezte. A Tanácsok Országos Gyűlésén (június 23.) beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjai közé. Miután a Tanácsköztársaság megbukott, Budapesten maradt, és az illegális KMP megszervezésén dolgozott, ám csakhamar rendőrkézre került. A Margit körúti fogházban kínozták heteken keresztül. Nyolc társával együtt halálos ítéletet szabtak ki rá és kivégezték.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. HU BFL VII.5.c 10303/1919

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]