Kelen József (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelen József
Született 1892. január 12.
Nagybocskó
Elhunyt 1939.
Szovjetunió
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök,
népbiztos

Kelen József (született: Klein József, Nagybocskó, 1892. január 12.Szovjetunió, 1939.) mérnök, népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja, Kelen Jolán politikus férje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesanyja Eisenstett Berta, vallása izraelita.[1] Berlinben ismerkedett meg a munkásmozgalommal, mikor főiskolái hallgató volt. 1910-től 1914-ig előadóként működött a marxista munkásegyletnél. Az első világháború során főmérnökként dolgozott a közúti villamosvasúti társaságnál. Az antimilitarista mozgalom tagja volt. 1918 januárjában letartoztatták, mivel röpiratokat terjesztett. A KMP alapítótagjainak egyike. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltását követően a szociális termelés helyettes népbiztosává nevezték ki, 1919 áprilisától pedig népbiztos lett, illetve a Népgazdasági Tanács és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak tagjává avatták. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták, ekkor jutott hozzá el a hír, hogy öccsét, Korvin Ottót kivégezték. A népbiztosperben életfogytiglani fegyházbüntetést szabtak rá ki, 1922 augusztusában a fogolycsere alkalmával a Szovjetunióba került. Itt a Nehézipari Népbiztosságnál dolgozott. 1926-tól 1931-ig vezető volt a berlini szovjet kereskedelmi képviselet elektroimport osztályán. Miután visszatért a Szovjetunióba, az összoroszországi hőerőműtelepek tervező trösztjének (Tyeploenyergoprojekt) vezetőjévé nevezték ki. 1938 elején letartóztatták, majd a sztálini törvénysértések áldozatává vált.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HU BFL VII.5.c 6274/1920

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004.

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.