Lengyel József (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel József
Élete
Született 1896. augusztus 4.
Marcali
Elhunyt 1975. július 14. (78 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella
Irodalmi irányzat szocialista realizmus
Fontosabb művei Igéző
Oldás és kötés
Szembesítés
Irodalmi díjai József Attila-díj (1957)
Kossuth-díj (1963)

Lengyel József, írói álnevén: L. J. (Marcali, 1896. augusztus 4.Budapest, 1975. július 14.) magyar József Attila-díjas (1957) és Kossuth-díjas (1963) író, költő.

...olyan tiszta szemmel néz körül a pokolban, mint Dante.
Hegedüs Géza

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei: Lengyel Pál és Vittmann Janka voltak.[1] A budapesti, majd a pozsonyi egyetemen jogot hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. 1916-ban Kassák Lajos A Tett, majd a Ma című folyóiratának munkatársa lett. Kassák hatására írta első verseit. Részt vett a forradalmi szocialisták munkájában. 1918-ban kivált a Ma köréből György Mátyással, Komját Aladárral és Révai Józseffel együtt, és a Szabadulás című közös kötettel léptek a nyilvánosság elé. Részt vesz az őszirózsás forradalomban, 1918 végén pedig egyike a kommunista párt Visegrád utcai megalapítóinak. A Tanácsköztársaság idején a Vörös Ujság kultúrrovatának, majd az Ifjú Proletárnak a szerkesztője volt. 1919 végén Ausztriába emigrált. 1920–1927 között Bécsben élt, a Bécsi Egyetemen hallgatott előadásokat, s publikált a Tűz című hetilapban. Világnézeti válságba került, kilépett a pártból. 1927–1930 között Berlinben élt, újságíró volt, dolgozott a filmiparban is. 1930-ban Moszkvába költözött, publikált a Sarló és Kalapács című moszkvai emigráns folyóiratban. 1938-ban letartóztatták, majd elítélték. 1947 végén szabadult, a Moszkvától mintegy 120 kilométerre fekvő Alekszandrovban telepedett le. 1949-ben Szibériába száműzték. 1955-ben rehabilitálták, ezután Budapestre költözött. 1991-ben posztumusz megkapta a Demény Pál emlékérmet.[2]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1923-ban Bécsben jelent meg az Ó hit - Jeruzsálem… (versek) és a Gábriel Lajos változásai (novellák). 1932-ben jelent meg Visegrádi utca című regénye. 1956-ban megjelent régebbi novelláinak válogatása: Kulcs, 1957-ben a Visegrádi utca első hazai kiadása. 1958-ban adta ki korábban kezdett, majd itthon befejezett Prenn Ferenc hányatott élete című regényét. 1960-ban jelent meg a Három hídépítő (új címén: Hídépítők) című esszéregénye, amely a Lánchíd építésével foglalkozik. 1961-ben az Igéző, majd bővített formában 1964-ben az Elévült tartozás című kötetében jelentek meg elbeszélései, amelyek a szovjet Gulágon megélt élményeit foglalták írásba (Igéző, Kicsi mérges öregúr). 1965-ben készült el Szembesítés című regénye, amely csak 1988-ban, 13 évvel halála után jelenhetett meg magyarul.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ó hit - Jeruzsálem...Gábriel Lajos változásai (vers és elbeszélés, 1923)
  • Visegrádi utca (dokumentumregény, 1932, 1957)
  • Kulcs (elbeszélések, 1956)
  • Prenn Ferenc hányatott élete, avagy minden tovább mutat (regény, 1958)
  • Három hídépítő/Hídépítők (esszéregény, 1960, 1971)
  • Igéző (összegyűjtött elbeszélések, 1961, 1971)
  • Keresem Kína közepét (útinapló, 1963)
  • Elévült tartozás (összegyűjtött elbeszélések, 1964)
  • Mit bír az ember (két kisregény: Újra a kezdet, Trend Richárd vallomásai, 1965)
  • Mérni a mérhetetlent I-II. (válogatott írások, 1966)
  • Tükrök (riportok, vitacikkek, 1967)
  • A tudás fája (elbeszélések, 1968)
  • Ézsau mondja (elbeszélések, dráma, 1969)
  • Trend Richárd vallomásai (kisregény, 1970)
  • Újra a kezdet (regény, 1970)
  • Bécsi portyák (úti jegyzetek, 1970)
  • Szembesítés (kisregény, 1972)
  • Isten ostora (regény, 1972)
  • Levelek Arisztophanészhez (jelenetek, 1972)
  • Argonidész hajói (elbeszélések, 1973)
  • Az őszinteség lépcsőin (cikkek, tanulmányok, emlékezések, 1974)
  • Fegyverhordó Ndolo naplója (regény, 1978)
  • Neve: Bernhard Reisig, avagy Föld és Külföld (regény, 1979)
  • Beszélgetések (interjúk, 1988)
  • Noteszeiből, 1955-75 (1989)

Műveiből készült filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]