Komját Aladár

Komját Aladár
Születéskori neve	Korach Aladár
Született	Kassa 1891. február 11.
Elhunyt	Párizs, 1937. január 3. (45 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	költő, újságíró, jogász, szerkesztő

Komját Aladár (eredeti neve: Korach Aladár) (Kassa, 1891. február 11. – Párizs, 1937. január 3.) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogász. Testvére Korach Mór és Kenyeres Júlia volt.

Élete

Iskoláit Letenyén, Fiuméban és Budapesten végezte el.

20 évesen családjával Fiuméba költözött, ahol bírósági tisztviselőként dolgozott. Két évvel később a fővárosi ügyészségre került. 1914-ben a Tudor Akkumulátorgyárban volt bérelszámoló. Az első világháború alatt (1914-1918) az antimilitarista mozgalom, valamint a forradalmi szocialista csoport egyik vezető tagja volt. Először a Tett és a Ma adott helyet verseinek. 1917-ben megjelent a Kiáltás című első verseskötete. 1918-ban kommunista lett, szembefordult Kassák Lajossal; György Mátyás, Lengyel József és Révai József társaságában megjelentette az 1918. Szabadulás című antológiát. 1919-ben Hevesi Gyulával kiadta az Internacionálé című folyóiratot. Tagja volt az írói direktóriumnak. 1920-tól illegalitás, majd emigráció következett. 1921-ben kitoloncolták az országból. Egy évvel később Bécsben Uitz Bélával az Egység című kommunista folyóiratot szerkesztette. 1931-ben Moszkvában megjelent Mindent akarunk, 1937-ben Párizsban, posztumusz, Mozdul a föld című kötete. Hamvait 1966-ban hozták haza, a Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei

• Kiáltás (versek, 1917)
• Új Internacionálé (1919)
• Mindent akarunk! (1931)
• Megindul a föld (1937)
• Válogatott versek (1949)
• Összegyűjtött művei (Hegedűs Éva, 1957)
• Válogatott művei (Komját Irén életrajzával, 1962)
• Versek (Méliusz József Komját tanulmányával, 1962)
• Két világ mezsgyéjén (Waldapfel József előszavával, 1962)

Forrás

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6

Külső hivatkozások

• A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Életrajz
• Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés