Kenyeres Júlia
| Kenyeres Júlia | |
| Született | Korách Juliánna[1] 1895. december 11. Letenye |
| Elhunyt | 1958. december 30. (63 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | újságíró |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kenyeres Júlia (eredetileg Korách, Letenye, Zala vármegye, 1895. december 11. – Budapest, 1958. december 30.) újságíró, politikus.
Élete[szerkesztés]
Édesapja Korách Fülöp államhivatalnok, 1895. március 25-én került Kassáról Letenyére adótárnoki minőségben. Édesanyja Singer Berta.[1] Korach Fülöpnek három gyermeke volt, Júlia testvérei Korach Mór, világhírű tudós, akadémikus és Komját Aladár költő voltak.
Néhány évi letenyei tartózkodás után édesapjukat Fiuméba helyezték. Kenyeres Júlia ott végezte elemi- és középiskoláit. Budapesten az egyetem matematika-fizika szakára felvételizett, de egy év múlva átjelentkezett az orvosi karra.
Politikai pályája[szerkesztés]
Egyetemi hallgatóként részt vett a Galilei Kör munkájában. A KMP-nek a kezdetektől tajga volt. A Tanácsköztársaság idején – politikai gondolkodása miatt – a Közoktatásügyi Népbiztosság a filmügyek politikai biztosának művészeti helyettesévé nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror elől emigrált. Berlinben a Németország Kommunista Pártja tagja lett, s mint üzemi lapszerkesztő dolgozott. Eközben cikkeket, verseket írt az emigráns magyar sajtóba.
1921-ben, Bécsben, az "Egység" című kommunista irodalmi folyóirat egyik alapítója volt. 1922 őszén Berlinbe, majd 1932-ben a Szovjetunióba költözött. A moszkvai Lenin-iskola apirantújának elvégzése után párttörténetet és marxizmus-leninizmust oktatott. 1936-ban önként jelentkezett a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjába, ahol Júlia Alvarez néven vált ismertté. 1939-ben visszatért a Szovjetunióba.
Egyik fő szervezője, egyben szerkesztője volt a moszkvai Kossuth Rádiónak, 1939-40-ben. 1947-ben hazatért Magyarországra. 1950-ben a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese lett. Szerkesztette a Tartós békéért, népi demokráciáért című lap magyar kiadását. Haláláig tagja volt a Magyar Újságírók Szövetsége vezetőségének.
Emlékezete[szerkesztés]
Nevét a letenyei gimnázium viselte, egészen 1990-ig, majd a balatongyöröki KISZ-tábor vette fel. Budapesten a IX. kerület Tóth Kálmán utcai általános iskola 1973-ig viselte nevét.
Irodalom[szerkesztés]
- Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgyűjtemény. : 222-224. p.
- Kenyeres Júlia élete és munkássága. Letenye, 1971.
Főbb művei[szerkesztés]
- Életrajzi adataim
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Születése bejegyezve Letenye állami születési akv. 37/1895. folyószáma alatt.
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM60630, Kenyeres Júlia, 2018. szeptember 10.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 900. o. ISBN 963-05-2500-3
