Óbudai Kisfaludy Színház

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óbudai Kisfaludy Színház
Ország Magyarország
TelepülésBudapest III. kerülete
Elhelyezkedése
Óbudai Kisfaludy Színház (Budapest III. kerülete)
Óbudai Kisfaludy Színház
Óbudai Kisfaludy Színház
Pozíció Budapest III. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 35″

Az óbudai Kisfaludy Színház Budapest egyik magyar nyelven játszó teátruma volt a 19. század végétől 1944-ig.

Története[szerkesztés]

Óbuda első, a főváros ötödik állandó színházát,[1] 1896 októberében Serly Lajos költségén (40 ezer forint tőkével) kezdték el építeni, Bernthaller Adolf és Bayer Gyula építészek tervei alapján.

Óbudán, a Lajos utca 111.-ben az elhagyott bőrgyári raktárból átalakított, Dunára néző homlokzatú, kétszintes, egy emelet magasságú színház, neorokokó stílusban épült. A homlokzatán a színészet három allegorikus alakja, három múzsája: Thália, Terpszikhoré és Euterpé szobra fogta körül Óbuda címerét. Két ablak közötti kagylódíszes szoborfülkében a névadó Kisfaludy Károly mellszobra állt. A nézőtér összesen 450 férőhellyel rendelkezett. 12 páholya is volt a teátrumnak, az erkélyszékek mögött karzati ülő- és állóhelyekkel kiegészítve. A színháznak volt vasfüggönye is, világítását villanyárammal oldották meg. A színpad előtt álló zenekari árokban 21 tagú zenekar muzsikált. Egy héttel a megnyitó után, a Fővárosi Lapok tudósítója Csergő Hugó így mutatta be az új színházat:

„Aránylag elég nagy előcsarnokból jutunk a földszintre, míg jobbról-balról lépcső vezet a páholyokhoz és az erkélyre. Az első emeleti előcsarnokban van a büffé. A színház belseje meglepően csinos és barátságos. A földszinten kényelmes támlásszékek, zártszékek, oldalt köröskörül nyílt páholyok vörös tapétákkal kék függönyökkel díszítve. Az erkély és a mennyezet fehér színben tartva, gazdag aranyozással. Az erkélyszékek mögött jóval magasabban, úgy hogy szinte második emeletnek is beillenek, vannak a karzati ülő- és állóhelyek…A nézőtéren, színpadon mindenütt villamos izzó lámpák működnek, a zenekar félig elsüllyesztve van a színpad alatt, a színpad maga pedig aránylag elég nagy és tágas, úgy, hogy látványos darabok előadására is alkalmas. A színpad mögött az öltözők kicsinyek, de elég kényelmesek, szóval minden arról tanúskodik, hogy nem fukarkodtak semmiképpen abban, hogy a múzsa az új színházban kellemes és kedves otthont találjon.[2]”

A színház 1897. február 20-án nyitotta meg kapuját Kisfaludy Károly Vígjáték és Franz von Suppé Felsőbb leányok című darabjával. Első igazgatója, a színház építtetője Serly Lajos, zeneszerző és karmester volt. Az óbudai publikum részvétlenségén elkeseredett Serly egy év múlva már a londoni néprajzi kiállítás területén vezényelte zenekarát, megtartotta azonban tulajdonában a színházat, bérleti díjat fizettek neki az egymást követő színigazgatók. A külvárosi színházat a nézők kevésbé látogatták, bár villamosmegálló is létesült a közelében.

Számos igazgató és társulat megfordult itt. A századfordulón klasszikus és kortárs drámák: Madách Imre, Henrik Ibsen, Friedrich Schiller, Hermann Sudermann, Szophoklész művei egyaránt szerepeltek műsorán. A drámai műveken túl operetteket – Hervé: Lili – és népszínműveket – Csepreghy Ferenc: A sárga csikó – is játszottak. A legnagyobb sikert Abraham Goldfaden Szulamit című történelmi operettje aratta, amely több mint kétszáz előadást ért meg. Ötven évvel később, 1948-ban ezt írták a Világosság című lapban:

„Ez a színház, működésének első idejében állandó válsággal küzdött. Óbudán, akkoriban túlnyomórészt németek laktak, akiket nem igen érdekelt a magyar színház. Az igazgató, Kövessy Albert alig egy esztendővel a színház megnyitása után már arra gondolt, hogy a kapukat bezárja, amikor véletlenül egy Király utcai könyvkereskedés kirakatában megpillantotta a Szulamit című zenés darab szövegkönyvét. Átolvasta és elhatározta, hogy előadja, így is történt. A Szulamit kirobbanó sikert ért el amelynek hírére azontúl valóságos népvándorlás folyt a Kisfaludy Színházhoz, ahol több mint kétszázszor játszották el az eddig ismeretlen operettet. Óbudáról a Király Színházba került a Szulamit, ahol még egy éven keresztül játszották.[3]”

Operaelőadásokat is tartottak a színházban. Pietro Mascagni Parasztbecsület és Giacomo Puccini Pillangókisasszony című operákat egy előadásban mutatták be. Első ősbemutatója az óbudai színháznak, 1899. április 2-án volt, Gerhart Hauptmann színműve, a Henschl fuvaros. A dráma fordítója az ifjú Molnár Ferenc,[4], ennek a színháznak a függönye előtt hajolt meg első ízben színpadon állva, a közönség tapsait megköszönni. A kezdeti igényességet a későbbiekben egyre inkább a szórakoztató művek, zenés vígjátékok, bohózatok és népszínművek hegemóniája váltotta fel. Például Kardos Andor és Garai Imre Nincs többé szegény lány című revüoperettjét is 1930-ban itt mutatták be.[5]

A színház utolsó előadásán ifj. Alexandre Dumas Kaméliás hölgyét játszották.[6] 1944-ben, az ostrom alatt súlyosan megsérült az épület.

1947-ben a Kossuth Népe című lap, Elloptak és feltüzeltek két színházat – Az újpesti Blaha Lujza és az óbudai Kisfaludy Színház szomorú sorsa című cikkében, a színház akkori tulajdonosa is megszólalt:

„Igen, igen — bólogat mosolyogva —, itt van a színház. A színház és az egész épület a miénk. Az enyém, meg a húgomé. Mikor vettük! Jaj, mikor is? Nagyon-nagyon régen volt már az. Mi adtuk bérbe a színházat mindig, az utolsó bérlő Erdélyi Mihály volt. Még a háború első éveiben is játszottak itt, de aztán bombatalálat érte az épületet. Azóta nincs bérlő. Sokezer koronába — bocsánat —, javítja ki magát elnézést kérő mosollyal —, sokezer forintba kerülne a helyreállítás. Kihordtak innen mindent, ami elmozdítható volt. Pedig milyen szép kis színház volt is ez! A karzat! Meg a páholysorok! Ma már senkinek sem kell. Volt itt egy úr egyszer, megnézte, de azt mondta rá, hogy nagyon drága…[7]”

1948-ban a Világosság című lapban még arról írtak, hogy újjáépítik:

„A főváros vezetősége elhatározta, hogy újjáépítik az ostrom napjaiban súlyosan megrongálódott, közel ötvenesztendős óbudai Kisfaludy Színházat.”

1949-ben[8] lebontották.

A színház igazgatói[szerkesztés]

Ismert művészek, akik felléptek a színházban[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Vasárnapi Újság – A Kisfaludy-színház Ó-Budán 122. oldal
  2. ↑ Fővárosi Lapok, 1897. február 28.(34. évfolyam, 59. szám)
  3. ↑ Világosság, 1948. február 29. (4. évfolyam, 50. szám) Újjáépítik az óbudai Kisfaludy Színházat
  4. ↑ Népszabadság, 1997. december 23. (55. évfolyam, 299. szám) Régi idők színjátszói
  5. ↑ Esti Kurir, 1930. január 15. (8. évfolyam, 11. szám) A legnagyobb színházból a legkisebb színházba
  6. ↑ Film Színház Muzsika, 1972. március 4. (16. évfolyam, 10. szám, 10. oldal) Az óbudai Kisfaludy Színház
  7. ↑ Kossuth Népe, 1947. november 9. (3. évfolyam, 123. szám) Elloptak és feltüzeltek két színházat – Az újpesti Blaha Lujza és az óbudai Kisfaludy Színház szomorú sorsa
  8. ↑ Kurír - reggeli kiadás, 1996. március 31.(7. évfolyam, 89. szám) Garázs nem: lebontották
  9. ↑ Színházi Élet - 1924/30. szám
  10. ↑ Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)1927-08-06 / 177. szám

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Óbudai_Kisfaludy_Színház&oldid=25802018”