Garai Imre
| Garai Imre | |
 | |
| Első feleségével, Steiner Erzsébettel | |
| Született | 1905. május 24.[1][2] Budapest VII. kerülete[1][2] |
| Elhunyt | 1969. szeptember 29. (64 évesen)[2] Budapest XII. kerülete[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Steiner Erzsébet (h. 1930–1933) Weiner Ilona (h. 1943–1969) |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1E parcella, 2. sor, 12. sír) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Garai Imre (Budapest, Erzsébetváros, 1905. május 24.[3] – Budapest, 1969. szeptember 29.)[4] magyar zeneszerző, dalszövegíró.
Élete[szerkesztés]
Garai Nándor Efraim (1864–1935)[5] ügynök és Kranz Dorottya (1876–1954) ikerfiaként született.[6] Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd hegedülni tanult. Gyermekkorától kezdve birkózott, a Budapesti Atlétikai Klub sportegyesületben. 1923 januárjában megnyerte Magyarország ifjúsági birkózó bajnokságát nehézsúlyban. Ugyanezen év augusztusában Párizsban folytatta sportolói karrierjét és a Sporthírlap számára is küldött tudósításokat.[7] Egy évvel később a francia fővárosban állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Részt vett az 1924. évi nyári olimpiai játékokon, de nem ért el helyezést. Az olimpia után nem kapott támogatást, ezért egy hónapig beállt egy cirkuszhoz. Az évtized második felétől ismét Magyarországon élt és dalszerzéssel foglalkozott, de évekig nem futott be, ezért francia levezőként dolgozott. Első sikerét a Maga csúnya című dallal érte el a Városligeti Színházban, majd megismerkedett Harmath Imrével, akivel közösen megírták a Hallod-e, hallod-e körösi lány című slágert. 1930-ban mutatták be az Óbudai Kisfaludy Színházban a Kardos Andorral közösen írt revüoperettjét, a Nincs többé szegény lányt.[8] A következő év májusában került színpadra a Ternay István és Ménessy Tibor szövegírókkal közösen jegyzett háromfelvonásos operettje, a Hajrá Hollywood.[9] A második világháború alatt munkaszolgálatos volt. A felszabadulást követően folytatta zenei karrierjét. 1947 nyarán a Royal Varietében mutatták be Kolozsvári Andor szövegével a Kétszínű szerelem című operettet, melyhez Garai komponált zenét. A főszerepet Déry Sári alakította.[10] Több mint ötszáz dal köthető a nevéhez.
Első házastársa Steiner Erzsébet volt, akivel 1930. május 11-én Budapesten kötött házasságot. Három évvel később elváltak.[11] Második felesége Weiner Ilona (1916–1990) volt, 1943-tól haláláig. Lánya Reskó Lajosné (1946–1999).
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (1E-2-12). Temetésén Fisch Henrik főrabbi mondott búcsúztatót, a kántori teendőket Kovács Sándor főkántor látta el.[12]
Művei[szerkesztés]
Operettjei[szerkesztés]
- Nincs többé szegény lány (bemutató: Óbudai Kisfaludy Színház, 1930)
- Hajrá Hollywood (bemutató: Király Színház, 1931)
- Kétszínű szerelem (bemutató: Royal Varieté Színház, 1947)
Dalai[szerkesztés]
- Nem szabad a szerelemmel játszani
- Ha már tavasz van, legyen tavasz
- Tarka lepkém
- Jaj, de ravasz a tavasz
- Évike az állatkertben
- Jázminvirág
- Seherázádé
Könyve[szerkesztés]
- Sláger. Egy táncdalszerző vallomásai (visszaemlékezések, Budapest, 1966)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b c d FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 1488/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 2279/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Garai Nándor Efraim halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 256/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 498/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ „Külföldre távozó magyar birkózó”, Sporthírlap, 1923. augusztus 30. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ „A legnagyobb színházból a legkisebb színházba”, Esti Kurír, 1930. január 15. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ „Hajrá Hollywood! Garai Imre, Ternay István és Ménessy Tibor operettje a Király Színházban”, Esti Kurír, 1931. május 30., 9. oldal (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ „Kétszínű szerelem”, Kossuth Népe, 1947. június 23. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 267/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ „Búcsú Garai Imrétől”, Új Élet, 1969. október 15. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Szombati Sándor: Garai Imre zeneszerző és szövegíró elmondja, hogyan születik a sláger.... Pesti Napló. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
