Csortos Gyula
| Csortos Gyula | |
 |
|
| Csortos Gyula, Liliom, 1919 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Csortos Gyula |
| Született | .svg){kind=small} Munkács1883. március 8. |
| Elhunyt |  Budapest1945. augusztus 1. (62 évesen) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1904 – 1945 |
Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. augusztus 1.[2]) magyar színész.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Édesapja id. Csortos Gyula, édesanyja Misitz Etelka.
A Színiakadémiát 1904-ben végezte el. 1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910–től 1912-ig a Vígszínházban játszott. Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Ekkoriban a Teréz körút 15. szám alatt lakott.
1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette az izraelita vallású Bamberger Friderikát, Bamberger Albert és Grünbaum Irma lányát.[3] A házasság 1922-ben felbontatott.[4] 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.
1926. március 1-jén Budapesten a Terézvárosban házasságot kötött a római katolikus vallású Vuzsner Margit színművésznővel, Vuzsner János és Deutsch Mária lányával.[5] 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–től haláláig volt a tagja.
Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerősinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve c. drámájában.
1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volt, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szantóriumban elhunyt.
Karakterei [szerkesztés]
Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt.
Főbb szerepei [szerkesztés]
- A színész (Molnár Ferenc: A testőr)
- Liliom (Molnár Ferenc)
- Göndör Sándor (Tóth Ede: A falu rossza)
- Rudi (Szép Ernő: Vőlegény)
- I. Pál cár (Neumann: Oroszország)
- Yank (O`Neill: A szőrös majom)
- Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa)
- Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
- Volpone (Jonson)
- Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt)
- Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
- Ezra Mannon (O’Neill: Amerikai Elektra)
Némafilmjei [szerkesztés]
- Egy csók története (1912)
- A szerencse fia (1916)
- Soha, többé, mindörökké (1916)
- A hadtest parancsnok (1916)
- A dolovai nábob leánya (1916)
- A vörös Sámson (1917)
- A senki fia (1917)
- A kuruzsló (1917)
- Liliom (1919)
- Vörösbegy (1920)
- Júdás fiai (1920)
- Rongyosok (1925)
Játékfilmjei [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Házassági anyakönyvi bejegyzései alapján.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 4722/1945. folyószáma alatt.
- ↑ Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyv, 376/1914. folyószám.
- ↑ Budapesti kir. törvényszék 36. P. 31.635/1922/2 sz. ítélete, a házasságkötési bejegyzésbe utólagosan bejegyezve 1922. feb. 22-én
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 263/1926. folyószáma alatt.
Források [szerkesztés]
- Ribi Sándorné: Csortos Gyula (adattár, 1961)
- Galsai Pongrác: Csortos Gyula (1972)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon IV.: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Online hozzáférés
- 125 éve született Csortos Gyula Művész-világ, 2008. március 1., szombat, 14:38
- Budapesti polgári anyakönyvek - házasságok
- Csortos Gyula az imdb.com-on
|
|||||
