Kiss Gy. Csaba
| Kiss Gy. Csaba | |
![]() |
|
| Forrás: http://tortenelemszak.elte.hu | |
| Született | Budapest 1945. április 2. (68 éves) |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Benkő Andrea (2004–)[1] Reimann Éva (1975–?) |
| Gyermekei | Eszter (1980) |
| Szülei | Kiss György, Velics Vilma |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, művelődéstörténész |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK |
| Díjak | Kodály Zoltán-díj (1997) Szolidaritás-emlékérem (lengyel, 2005)[2] József Attila-díj (2008) Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2011) |
| Kiss Gy. Csaba hivatalos oldala |
|
Kiss Gy. Csaba (Budapest, 1945. április 2.) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, egyetemi docens, az irodalomtudományok kandidátusa. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar–német szakon szerzett diplomát 1968-ban. 1974–1980 között a Nagyvilág című lap rovatvezetője, 1988–1992 között pedig a Hitel munkatársa volt. 1995-ben az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének docense lett. Dolgozik a Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságban és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottságban is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket ír a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról.
Német, lengyel, francia, szlovák és horvát nyelven beszél.
Vendégtanárságai külföldi egyetemeken[2] [szerkesztés]
- Zágrábi Egyetem, 1999–2004
- Konstantin Egyetem (Nyitra), 2005–2007
- Károly Egyetem (Prága), 2007–2010
Közéleti pályafutása [szerkesztés]
1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1988–1989 között az ideiglenes elnökség, 1989–1993 között a választmány, 1990. június–december között az elnökség tagja volt. 1993-ban kilépett a pártból.
Főbb munkái[2] [szerkesztés]
Önálló művek [szerkesztés]
- Magyarország itt marad (1993)
- Közép-Európa, nemzetek, kisebbségek (1993)
- Nálunk és szomszéd nemzeteknél (1994)
- Lengyel napló (1997)
- A szabadság kísértése (1999)
- Nyugaton innen, Keleten túl (2000)
- A haza mint kert (Esszék, tanulmányok). Nap Kiadó, Budapest 2005.
- Ariadné avagy bolyongások könyve (Tárcák, esszék). Ráció Kiadó, Budapest 2007.
- A morva himnusz (Tárcák, esszék). Ráció Kiadó, Budapest 2009.
- Lekcja Europy Środkowej (válogatott tanulmányok – lengyelül) Nemzetközi Kulturális Központ, Krakkó 2009.
Válogatás, szerkesztés [szerkesztés]
- Keleti Golf-áram (társszerkesztő, 1976)
- Hungaro-Polonica (társszerkesztő, 1986)
- Croato-Hungarica (Évkönyv: a magyar-horvát államközösség 900 éve alkalmából). Szerk. Milka Jauk-Pinhakkal és Nyomárkay Istvánnal. Zágráb, 2002.
- Fiume és a magyar kultúra (tanulmányok). ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest 2004.
- Magyar írók az Adrián. Új Palatinus Kiadó, Budapest 2007.
- Adriai képek (útirajzok). Új Palatinus Kiadó, Budapest 2008.
- „...Egyenesen szembenézni a sorssal...” (Magyar írók Zbigniew Herbertről). Széphalom Könyvműhely, Budapest 2008.
- „Ott, Északon...” (Magyarok a lengyel szeptemberről). Széphalom Könyvműhely, Budapest 2009.
Forrás [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2010081810005688 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
- ^ a b c Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó hivatalos e-mailt archiváltuk, szövegét az OTRS-eléréssel rendelkező szerkesztők a 2010081910003661 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba az OTRS-eléréssel rendelkezők valamelyikével!
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p.8–15)


