Paskai László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paskai László
Esztergom - Paskai László.JPG
Paskai László az esztergomi vármegyeházán, díszpolgárrá avatási ünnepségén
Életrajzi adatok
Születési név Paskai László
Született Szeged
1927. május 8. (86 éves)
Munkássága
Vallás római katolikus

Hivatal esztergom-budapesti érsek
Hivatali idő 19872002
Elődje Lékai László
Utódja Erdő Péter
Coat of arms of Laszlo Paskai.svg

Paskai László Pacifik (Szeged, 1927. május 8. –) bíboros, nyugalmazott (kiérdemesült) esztergom-budapesti érsek, ferences szerzetes.

Egyházi pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei Paskai Ádám és Ördög Mária kikeresztelkedett zsidók voltak. Az édesapa a holokauszt kezdetéig mint csendőr tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a keszthelyi karmeliták bujtatták; ez az élmény alighanem befolyásoló erővel bírt későbbi életútjára is. Szegeden a piaristáknál tanult, 1945-ben érettségizett. Belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartományba, ahol 1949-ben tett fogadalmat. Filozófiai és teológiai tanulmányait Gyöngyösön kezdte, a rend szétszórása után a Budapesti Hittudományi Akadémián tanult. 1952-ben szerzett teológiai doktori címet.

Pappá 1951. március 3-án szentelték. 1952 és 1955 között püspöki szertartó Szegeden, 1955-től 1965-ig filozófiai tanár, prefektus, spirituális. 1965–1969 között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, 1973–tól 1978-ig rektora. 1965-től a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, 1967–1978 között a filozófia tanszék vezetője.

1978. március 2-án Bavagalianai címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezték ki. 1978. április 5-én szentelték püspökké. 1979. március 31-étől 1982. április 5-ig veszprémi megyés püspök, ezt követően 1987. március 3-ig Ijjas József mellett kalocsai koadjutor érsek. 1986 júliusától 1990 szeptemberéig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. 1987. március 3-ától esztergomi, az egyházmegyék átszervezése folytán 1993-tól esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása. 1988. június 28-án a pápa bíborosi rangra emelte, címtemploma – elődjéhez, Lékai Lászlóhoz hasonlóan – Rómában a falakon kívüli Szent Teréz-templom (S. Teresa al Corso d'Italia). 75. életévét elérve benyújtotta lemondását, melyet II. János Pál pápa elfogadott. 2003. január 11-éig a főegyházmegye adminisztrátora volt, jelenleg Esztergomban él. Utóda Erdő Péter. 2007. május 8-án betöltötte 80. életévét, ezzel elveszítette pápaválasztó jogát, vagyis egy jövőbeni konklávén már nem vehet részt. 2008. október 23-án Esztergom Díszpolgárává választották.

Főbb szerepvállalásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovi József atyával, 2004 szeptemberében, Mócsai plébános ayta gyászmiséje előtt a Batthyány téren.

Bíborosi munkájának emlékezetes eseménye volt II. János Pál pápa első és második magyarországi látogatása, és Mindszenty József hamvainak hazahozatala és újratemetése. Az 1948-ban a kommunisták által koholt vádakkal letartóztatott és így félreállított hercegprímásról ugyanakkor 1986-ban azt mondta, "Rákosi Mátyás fel akarta venni a párbeszédet a Vatikánnal"[1], a katolikus intézményrendszer nagy részének feloszlatásához Mindszentynek az államosítással szembeni teljes ellenállása vezetett. 1989 májusában kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek Mindszenty rehabilitálását, mivel az egyházban „természetes a szenvedés vállalása". Szendi József veszprémi püspök ezt számon kérte Paskain, aki 1989. július 1-jén hivatalos levélben kezdeményezte a kormánynál Mindszenty rehabilitációját.

Ungváry Krisztián történész szerint „Tanár” fedőnéven 1965 és 1974 között együttműködött az állambiztonsági szolgálat III/III-as ügyosztályával.[2][3] A beszélgetésekről készült jelentéseket az őket nyilvánosságra hozó történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte. Ungváry nem is a kényszerű jelentéseket tartja a diktatúrának tett igazi szolgálatnak, hanem a késő Kádár-rendszerben felívelő karrierű pap későbbi tevékenységét, nyilatkozatait [4].

Tomka Ferenc szociológus-egyháztörténész szerint (Halálra szántak, mégis élünk – Egyházüldözés és az ügynökkérdés, 1945–1990. Szt. István Társulat, Bp., 2005. ISBN 963-3616-92-1) a jelentések rendszeresen ismétlődő kihallgatásokon keletkeztek, melyekre különböző ürügyekkel - pl. a kispapok állítólagos tiltott tevékenységének megbeszélése - Paskait egyszerűen berendelték [5]. Csak a szolgálat minősítette ügynöknek a főpapot, de valójában nem tekinthető annak. Ungváry ezzel szemben egyértelműen „ügynöknek” tartja azt, aki "éveken keresztül, ráadásul fedőnéven szóbeli vagy írásbeli jelentéseket ad egy tartótisztnek, akivel rendszeresen találkozik. Ezt a véleményt osztja Szabó Csaba egyháztörténész, az Országos Levéltár főigazgató-helyettese is.” [4]

Paskai László tagja volt annak a püspöki karnak, amely állami nyomásra 1982 márciusában elítélte és a nyilvános misézéstől eltiltotta Bulányi György piarista pátert, a „Bokor” katolikus bázisközösség vezetőjét. Saját egyházmegyéjében a páter ellen annak 1997-es rehabilitációja után is fenntartotta a tilalmat.[6] Püspökként nem állt ki az állameskü megtagadásáért felfüggesztett papok vagy a katonai szolgálatot megtagadó hívők mellett sem. 1989 szeptemberében a püspöki karból egyedüliként szavazott az MSZMP, illetve a Hazafias Népfront által finanszírozott, a pártállammal kollaboráns „békepapi mozgalom” fenntartása mellett.

Paskai László szentelte fel 1987-ben a II. világháború óta épülő első jogelőddel nem rendelkező katolikus templomot a Budapest III. kerületi Békásmegyes-Pünkösdfürdőn, melynek építésével és a plébánia közösségének megszervezésével még Lékai László bízta meg Antal János plébánost 1984-ben.[7]

1990. február 6-án Németh Miklós kormányfővel közös nyilatkozatban érvénytelenítették az 1950-ben a püspöki kar és a rákosista kormány közötti, a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött megállapodást, amelyben a magyar katolikus felsőpapság elismerte a kommunista Magyarország államrendjét és kötelezte magát, hogy nem engedi meg a katolikus egyház „államellenes politikai célokra” való felhasználását.

Mivel a rendszerváltás után ellenállt azon impulzusoknak, amelyek lemondását sürgették, a püspöki kar tagjai a helyzet rendezéséért II. János Pálhoz fordultak, aki Paskai Lászlót székében hagyta ugyan, de elvette az esztergomi érsek-prímás két, csaknem ezeréves előjogát. Az esztergomi érsek nem képviselhette a továbbiakban egyedül Magyarországot a Szent Szék irányába, továbbá megszűnt az az előjoga is, hogy a magyar püspökök bármilyen grémiumát (szinódus stb.) automatikusan, választás nélkül vezethesse. Ennek folyományaként 1990-ben le is mondatták a Püspöki Konferencia elnöki pozíciójából.

1996-ban a Jézus feltámadását tagadó Gromon András budapest-széphalmi plébánost kiközösítette és a papi tevékenységtől eltiltotta.[8]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ezer éve Szent Adalbert oltalma alatt. In: Strigonium antiquum. Szerk. Hegedűs András, Bárdos István. Esztergom, 2000.
  • A Lélek erejében. Válogatás Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tízéves főpásztori szolgálata alatt elhangzott szentbeszédeiből, előadásaiból 1987–1997. Budapest, Szent István Társulat, 1997.
  • Magyar szentek a keresztény Európában. In: Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. A Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által rendezett történész konferencia előadásai 2000. május 4-5. Szerk. Beke Margit. Budapest, 2001.
  • Simor János emlékkönyv. In: Strigonium antiquum. Szerk. Beke Margit. Budapest, Márton Áron K., 1992.

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Idézi Nagy Alajos
  2. Ungváry Krisztián: Mozgástér és kényszerpályák (Ecsetvonások egy egyházfő életrajzához), Élet és Irodalom, 50 évf/5.
  3. Szőnyi Szilárd: Kis lépések politikája 6. évfolyam 6. szám (2006. február 9.)
  4. ^ a b Szőnyi Szilárd: Kis lépések politikája. Heti Válasz, 2006. febr. 09 (VI. évfolyam 6. szám (A cikk elektronikus változata az achive.net internetes archívumból való)).
  5. Tomka Ferenc: Paskai László nem volt ügynök. Mno.hu. Beill. 2010. augusztus 17.
  6. Rudolf Schermann: Újabb eljárás fenyeget?
  7. Boldog Özséb-plébániatemplom története
  8. Gerlóczy Ferenc: Gromon plébános kiközösítése

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paskai László életének főbb adatai
  • In virtute spiritus. A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére. Szerk. Stirling János. Budapest, Szent István Társulat, 2003.


Elődje:
Lékai László
Esztergomi érsek
1987–2002
Utódja:
Erdő Péter