Vaszil Vasziljovics Durdinec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszil Vasziljovics Durdinec
Született 1937. szeptember 27. (86 éves)
Ramocsafalva
Állampolgársága ukrán
Foglalkozása
Tisztsége
  • miniszterelnök
  • ukrán parlamenti képviselő (1990. május 15. – 1994. május 10.)
  • ukrán parlamenti képviselő (1994. május 11. – 1996. szeptember 3.)
  • Ukrajna miniszterelnöke (1997. július 2. – 1997. július 30.)
  • ukrán nagykövet Magyarországon (2002–2003)
Iskolái Lvivi Egyetem Jogi Kara
Kitüntetései
  • Honored Lawyer of Ukraine
  • Méltóság Érdemrendje
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Order "For Personal Courage"
  • medal of 25 years of Ukrainian independence
  • Bölcs Jaroszlav érdemrend
  • Honored badge of merit of the President of Ukraine
  • Névre szóló lőfegyver
  • Honorary Diploma of the Cabinet of Ministers of Ukraine
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 2. osztály
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 1. osztály
  • Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya
  • Order of Prince Yaroslav the Wise, 4th class
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszil Vasziljovics Durdinec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vaszil Vasziljovics Durdinec (ukránul: Василь Васильович Дурдинець; Ramocsafalva, 1937. szeptember 27. –) ukrán politikus, 1997. július 2–30. között Ukrajna ügyvezető miniszterelnöke, 2002 decembere és 2003 júliusa között budapesti ukrán nagykövet. 1997-től belügyi tábornoki rendfokozattal rendelkezik.

1937. szeptember 27-én született az akkor Csehszlovákiához tartozó Kárpátalja Munkácsi járásában fekvő Ramocsafalván (Ро­мочевиця), paraszti családban. 1960-ban kapott jogi diplomát a lvivi Ivan Franko Egyetemen. Ezt követően Lvivben, Moszkvában, majd Kijevben dolgozott a Komszomol és az SZKP különféle szervezeteinél, illetve belügyi szerveknél. 1978-ban az Ukrán SZSZK belügyminiszter-helyettesévé, 1982-ben a köztársasági belügyminiszter első helyettesévé nevezték ki.

1990 márciusában parlamenti képviselővé választották, de 1990 januárjáig még belügyi tisztségét is megtartotta. 1992. január 29-én az ukrán Legfelsőbb Tanács elnökének első helyettesévé választotta a parlament. 1994-ben a Kirovohradi terület 229. sz. választókerületében ismét parlamenti képviselővé választották. 1995 júliusától a végrehajtó hatalomban dolgozott. Miniszterelnök-helyettesként nemzetbiztonsági és katasztrófa-elhárítási kérdésekkel foglalkozott. 1996. június 18-án első miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. 1997. február 14-én az Ukrajna elnöke mellett működő, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc koordinálásával foglalkozó bizottság vezetője lett.

Pavlo Lazarenko miniszterelnök lemondása után 1997. július 2-án Leonyid Kucsma elnök ügyvezető miniszterelnökké nevezte ki. Ezt a posztot július 30-ig töltötte be. Felmentése után a ténylegesen soha sem működött, csak papíron létezett Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjévé nevezték ki. 1999. március 22-től 2002. november 30-ig a rendkívüli helyzetek minisztere volt. 2002. december 2-án Ukrajna elnöke rendkívüli és meghatalmazott követté nevezte ki Magyarországra.[1] Nagyköveti posztját 2003. július 15-ig töltötte be.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Megbízólevelét 2003. január 3-án adta át.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Elődje:
Pavlo Ivanovics Lazarenko
Ukrajna miniszterelnöke
1997. július
Utódja:
Valerij Pavlovics Pusztovojtenko