Nemzetek Szövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Népszövetség szócikkből átirányítva)
Origin of the League of Nations.png
League of Nations Anachronous Map.PNG

A Nemzetek Szövetsége (néhol Népszövetség) az ENSZ elődje. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…"

A szövetséges hatalmak kezdeményezésére 1919. június 28-án alakult meg. Magyarország 1922 augusztus 22-én kérte felvételét, 1923-ban már 53 ország volt tagja a szervezetnek. A Népszövetség székháza Genfben volt, két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács.

A Tanácsnak először négy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán), később öt állandó tagja volt ( Németország 1926 szeptemberében lett a Tanács tagja). A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett. Mindenről, a nagy átfogó kérdésektől kezdve egészen az apró helyi konfliktusokig tárgyalhatott, bevonva az érintett országokat is. A Tanács csak egyhangú döntéseket hozhatott.

A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt. Új tagok felvétele a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség. A Közgyűlés minden év szeptemberében ülésezett. A megvitatott kérdésekben a Közgyűlés csak egyhangúlag foglalhatott állást. A nem állandó tagok időszakonként váltották egymást.

A napi ügyeket a főtitkár irányítása alatt álló állandó Titkárság intézte.

A központi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki: a hágai székhelyű Állandó Nemzetközi Bíróság (ítélethozatal vitás ügyekben) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (a munkafeltételek nemzetközi normáinak kidolgozása, ellenőrzése).

Formailag a második világháború alatt is létezett a Népszövetség, megszűnését az ENSZ megalakulásakor 1945-ben jelentették be.

Sikerei:

  1. Finnország és Svédország közötti határviták egyeztetése (1921)
  2. A görög és jugoszláv csapatok bevonulásának megakadályozása az újonnan megalapított Albániába (1920-1923)
  3. Görögországra befolyást gyakorolt, hogy csapatait hívja vissza Bulgáriából (1925)
  4. Irak és Törökország közötti található Moszul határvitáinak egyeztetése (1926)
  5. egy kis békecsapat kiküldése a Kolumbia és Peru közötti határvidékre

Kudarcai:

  1. A Német Birodalom (1926-tól volt tag) és Japán 1933-ban kilépett a Népszövetségből.
  2. Olaszország 1937-ben kilépett a Népszövetségből.
  3. Magyarország 1939-ben kilépett a Népszövetségből.
  4. Szovjetunió kizárása a Népszövetségből 1939-ben Finnország megtámadása miatt: december 3-án Väinö Tanner finn külügyminiszter előterjesztést tett a Népszövetségben, majd december 14-én, az alapokmány 16. pontja értelmében a szövetség agresszornak minősítette a Szovjetuniót és kizárta tagjai közül.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Ravasz István: Három háború 27 év alatt. Finnország függetlenségi harca 1917–1944. In: Haditechnika 2000/2, 17–21.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]