Portugália az első világháborúban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portugál aknavetősök a Nyugati-fronton

1916-ra egyre nagyobb erőbedobással küzdöttek a világ nemzetei az első világháborúban. Erre az időre Portugália is egyre aktívabbá vált. Az ország Anglia régi szövetségese, vagy másképpen Angliától gazdaságilag és iparilag is függő ország, aminek fontos gyarmatai is voltak ebben az időben. Portugália hadba lépését az is siettette, hogy a harcok egészen gyarmatai határain folytak Afrikában és több incidens is történt a németek és portugálok között.

Katonai előzmények (1914 és 1915)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Portugál Expedíciós Haderő Angolában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még 1914. végén elhatározta a portugál kormány, hogy ha nem is lép be nyíltan a világháborúba, expedíciós hadsereget küld Angolába, a britek megsegítésére a Német Délnyugat-Afrika elleni hadjáratukhoz. Miután az angolok portugál segítség nélkül is meggyürkőztek a németekkel, a portugál hadsereget valóságban nem vetették be. Így ez az akció még nem vezetett portugál-német hadiállapothoz.

Az expedíciós haderő Német Kelet-Afrikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emiatt a hadsereg nagy részét átszállították a még harcoló Német Kelet-Afrikába. 1916. február 23-án Portugália lefoglalta a gyarmatai kikötőiben horgonyzó menedéket kereső német szállítóhajókat és a rajtuk lévő szállítmányt elkobozták, eközben a Mozambikban harcoló portugálok is egyre jobban bekapcsolódtak a küzdelembe.

Portugália hadba lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végül a németek üzentek először hadat a portugáloknak 1916. március 9-én, ez után az Osztrák-Magyar Monarchia is hadat üzent március 15-én. Így már a Mozambikban harcoló katonák nyíltan támadhatták a németek állásait Német Kelet-Afrikában. Ez után pedig a lisszaboni kormány elhatározta, hogy Franciaországba is küldenek katonákat. A portugál légierő több egysége már 1916-ban, a portugál szárazföldi erők pedig 1917. folyamán vettek részt a Franciaországi küzdelmekben.

A portugál erők akciói Franciaországban és a Lys-völgyi csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Portugál katonák a Lys-völgyi csatában

A portugál kormány összesen 50 000 embert küldött a Nyugati hadszíntérre, és a katonák első akcióira Flandriában került sor. A Nyugati-hadszíntéren harcoló portugáloknak a legnagyobb ütközetre 1918-ban került sor Lys-völgyében. A csatában résztvevő 2. Portugál Hadosztály parancsnoka Gomes da Costa tábornok volt. A németek április 9-én indították első támadásukat és a német hadosztályok a különleges alakulatokkal kiegészülve, gyorsan bekerítették és szétmorzsolták a portugál erőket. Bár néhány helyen a portugálok elkeseredetten védekeztek, a 2. hadosztály széthullt. A 20 000 portugál katonából 327 tiszt és 7000 katona halt vagy sebesült meg és további 6000 katona került hadifogságba. Bár az angol és franca erőkkel kiegészülve a sereg maradéka végül több nap után megállította a német támadást, ez volt a portugálok egyik legnagyobb veresége. A csatával nagyjából véget is ért a portugál intervenció története. Ezután nagyobb ütközetekre nem került sor. Az első világháborúban összesen 7000 portugál katona halt hősi halált.

A háború után kapott területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A háború után, mivel a győztes antant országok között szerepelt, Német Kelet-Afrikának a partvidéken lévő, a Rovuma folyó torkolata és a gyarmati határ közötti úgynevezett Kiongai háromszöget kapta meg és csatolták Portugál kelet-Afrikához, a mai Mozambikhoz.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]