Ernest Rutherford

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ernest Rutherford
Ernest Rutherford.jpg
Életrajzi adatok
Született 1871. augusztus 30.
Nelson,  Új-Zéland
Elhunyt 1937. október 19. (66 évesen)
Cambridge,  Egyesült Királyság
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Szakmai kitüntetések
Nobel-díj (1908)

Sir Ernest Rutherford (Nelson (Új-Zéland) 1871. augusztus 30.Cambridge 1937. október 19.) Nobel-díjas kémikus és fizikus.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ernest Rutherford szegény családból származott, ezért állami ösztöndíjjal végezte el az egyetemet Új-Zélandon. Doktori értekezését a nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámok mágneses hatásáról írta. Szintén ösztöndíjjal került a cambridge-i egyetemre 1894-ben. Ekkor még mindig az elektromágneses hullámokkal kísérletezett, így például – ilyen nagy távolságot a világon elsőként áthidalva – rádiókapcsolatot létesített a laboratórium és az attól három kilométerre lévő csillagvizsgáló között. 1896-ban a röntgensugárzás kutatásába kezdett; megkülönböztette a radioaktív és a röntgensugarakat. Felfedezte a sugárzás két fajtáját, az alfa és a béta sugárzást. 1898-ban egy kanadai egyetemen folytatta tovább a kísérleteit, egy évvel később fedezte fel a radongázt, továbbá a rádium, a polónium, és a bizmut számos új radioaktív izotópját. 1900-ban felfedezte a radioaktív bomlás exponenciális törvényét, és bevezette a felezési idő fogalmát. A radioaktív bomlás elméletét 1902-ben Frederick Soddy-val közösen fogalmazták meg.

1907-ben visszaköltözött Angliába. Előbb Manchesterben, majd 1919-től ismét Cambridge-ben tanított. Közben 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott (a díjak odaítélésének, illetve a diszciplínák átjárhatóságának érdekessége, hogy a ma atomfizikaként ismert tudományágat a 20. század hajnalán még a kémia tudományterületéhez sorolták: a rádium és a polónium felfedezéséért Marie Curie 1911-ben kapott például kémiai Nobel-díjat). 1910-ben munkatársai szórási kísérlete kapcsán következtetett az atommagra, majd 1918-ban a protonra, 1920-ban pedig megsejtette, hogy még egy részecskének kell lenni – utóbb ez vezet a neutron felfedezéséhez.

1931-ben lovagi rangot kapott. 1937-ben halt meg, a Westminsteri apátságban nyugszik, közel Isaac Newtonhoz és Kelvinhez.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernest Rutherford témájú médiaállományokat.