Lénárd Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lénárd Fülöp

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7.Messelhausen, 1947. május 20.) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Tudományos munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott. Ezután Németországban munkálkodott. A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot.

Világnézete, politikai tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Einstein eredményeinek lejáratásában.

„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”[1]

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925);
  • Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899);
  • Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906);
  • Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918).
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Justin Pollard: Feltalálósdi - 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, Bp., HVG Könyvek, 2011, ISBN 978-963-304-056-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]