Lénárd Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lénárd Fülöp

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7.Messelhausen, 1947. május 20.) Nobel-díjas osztrák-magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pozsonyban végezte elemi, majd a reáliskolát. Családja németül beszélt, de ő magyar iskolába járt és magyar nevelést kapott. Klatt Virgil volt, a fizikatanára, aki később a munkatársa lett. Apja borkereskedő volt és kívánsága szerint borkémiát tanult Bécsben, de ez nem volt az ő világa, ezért Budapestre ment, hogy a kémiát Than Károlynál vegye fel. Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen is dolgozott.

Főleg Németországban munkálkodott, a katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot. Körülbelül száz tudományos cikke jelent meg és két könyvet is írt.

Világnézete, politikai tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Einstein eredményeinek lejáratásában.

„Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.”[1]

Fő művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925);
  • Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899);
  • Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906);
  • Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Justin Pollard: Feltalálósdi - 100 tudományos felfedezés, ahogy valójában történt, Bp., HVG Könyvek, 2011, ISBN 978-963-304-056-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lénárd Fülöp témájú médiaállományokat.