Muszkovit
| Muszkovit | |
| Muszkovit egykristály | |
| Adatok | |
| Névváltozat | szericit |
| Ásványosztály | III. oxidok és hidroxidok – hidroxidok és hidrátok |
| Alosztály | rétegszilikátok |
| Ásványcsoport | csillámok és rokonai |
| Kémiai elnevezése | kálium-aluminium hidroszilikát |
| Képlete | KAl2Si3O10(OH)2 |
| Kristályrendszer | monoklin |
| Megjelenési forma | álhatszöges, táblás, lemezes, pikkelyes |
|
|
|
| Sűrűség | 2,7-3,1 g/cm³ g/cm³ |
| Keménység | 2,5 Mohs szerint |
| Hasadás | tökéletes |
| Törés | kagylós, egyenetlen |
| Szín | üveg- vagy gyöngyházfényű |
| Porszín | színtelen vagy narancsbarna |
| Fény | színtelen vagy alig színeződötten halványzöld vagy halványsárga |
| Átlátszóság | átlátszó |
| Oldhatóság | savakban |
A muszkovit (magyar neve csillámkő), kálium-aluminium hidroszilikát, azaz kálium-, alumínium- és szilikáttartalmú ásvány. Monoklin kristályrendszerű a szilikátok csoportjának csillámfélék ásványegyüttesébe tartozik. Kálium tartalma jelentős, lapos, lemezes vagy pikkelyes kristályokban fordul elő. Króm tartalmú változata zöldes és fuchsite a neve. Mangán tartalmú változata az alurgite, elszineződése barnás. Gyakori kőzetalkotó ásvány, pegmatitos fázisban üregkitöltő kristályosodást mutat, benn-nőtt típusú. Nagytáblás lemezeinek népies elnevezése: máriaüveg. Kristályai ugyanúgy vékony lemezre hasíthatók, mint a biotité. Gyöngyházfényű ásvány, vékony lemezei áttetszőek, sőt teljesen átlátszóak. Hőálló, jó elektromos szigetelő, például a villanyvasalókban alkalmazzák. Sok muszkovitot tartalmaz a Duna homokja. Gránitban vagy egyedül vagy biotitcsillámmal fordul elő.
A mezometamorf zónára jellemző, epizónás párja a szericit.
- Olvadáspontja 1320 °C körüli.
- Elméleti összetétele: K2O tartalma: 11,8%; Al2O3 tartalma: 38,5%.
- Különleges változata: az illit (hidromuszkovit), melynek képlete:(K,Na,H3O)Al2Si3AlO10(OH)2H2O
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
Mélységi magmás kőzetekben elsődleges kőzetalkotó. Csillámpalákban gyakori, homokkövekben másodlagosan keletkezik.
[szerkesztés] Előfordulása
Gyakori kőzetalkotó ásvány. Nagytáblás négyzetméternyi lapokban Oroszország Nyugat-szibériai területein, Indiában főként Bengáliában, Kanada Ontarió államában, az Egyesült Államok területén Dél-Dakotában és Új-Hampshirben, Brazíliában, Szlovákiában Rozsnyón. Romániában Macskamezőn (Masca).
[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon
Magyarországon hasznosítható csillámelőfordulás nincs. Sopron térségében (soproni csillámpala formáció) apró muszkovitkristályokkal bőven hintett szericitpalák fordulnak elő. A kőzetek egy részében metaszomatózis miatt a muszkovit leuchtenbergitté alakult, ezt leukofillitnek nevezzük. A Velencei-hegységben gránithoz kapcsolódóan biotitból keletkezett centiméteres nagyságú muszkovit kristályok találhatók. A rakacai kristályos mészkőben találtak nagyobb mennyiségben albittal összenőtt muszkovit kristályokat.
[szerkesztés] Különleges felhasználása
Kiváló szigetelő tulajdonságai miatt elektromos készülékek gyártásánál nagy mennyiségben használták. Népszerű felhasználási területe volt kályhák és kandallók „ablakaként”.
[szerkesztés] Kísérő ásványok
Kvarcit, biotit, amfiból, földpát ásványok.
[szerkesztés] Külső források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
- Boldizsár Tibor (szerk): Bányászati Kézikönyv. III.kötet. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962.
- http://webmineral.com

