Gellér

Gellér (Holiare)

A gelléri református templom

Gellér címere

Közigazgatás

Ország

Szlovákia

Kerület

Nyitrai

Járás

Komáromi

Rang

község

Első írásos említés

1257

Polgármester

Rácz László

Irányítószám

946 16

Körzethívószám

035

Népesség

Teljes népesség

468 fő (2011)^[1] +/-

Népsűrűség

47 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

110 m

Terület

9,88 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gellér

Pozíció Szlovákia térképén

Koordináták: é. sz. 47° 49′ 40″, k. h. 17° 48′ 51″

é. sz. 47° 49′ 40″, k. h. 17° 48′ 51″

Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gellér (szlovákul Holiare) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Alsó- és Felsőgellér egyesítése. 2001-ben Gellér 424 lakosából 394 magyar és 19 szlovák volt. 2011-ben 468 lakosából 421 magyar, 14 szlovák és 33 ismeretlen nemzetiségű volt.^[2]

Fekvése [szerkesztés]

Gellér az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 6 km-re délkeletre, Komáromtól 18 km-re északnyugatra fekszik, a történelmi Komárom vármegye területén. A község területén halad át a Gellér-Nagykeszi-kanális, melyből itt ágazik el a Zsemlékes-kanális. Délnyugatról Csicsóval, délkeletről Tannyal, északról Bogyával, nyugatról Nagymegyerrel határos.

A falu mellett halad el a 63-as főút, melyhez 1,5 km-es mellékút vezet, ugyanilyen hosszú mellékút vezet Bogyára is. A Komárom-Pozsony közötti vasútvonal is itt halad el - megállóhelye Bogyával közös.

Gellér község két kataszteri területre oszlik ^[3]:

Alsógellér (Dolné Holiare) - 4,87 km²
Felsőgellér (Horné Holiare) - 5,02 km²

Története [szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A későbbi korokól a korai bronzkor, a vaskor (laténi kultúra), a római kor, az avar kor és a Nagymorva Birodalom idejéből származnak tárgyi emlékek. A mai települést 1258-ban "Gueller" néven említik először. Neve a régi magyar Gelle személynévből származik. Ekkor Gellér Győr várának jobbágyfalva volt, 1268-ban azonban már a komáromi várhoz tartozik. Ekkor "Gvuler", illetve "Guler" alakban szerepel.

1402-ben "Geller" alakban, 1405-ben már nemesi községként említik. 1449-ben szerepel először két faluként "Felsewgyeleer", illetve "Alsogheleer" alakban. Felsőgellér előbb a győri váruradalom része, majd a 15. századtól nemesi családok birtoka. A 16. században részben a pannonhalmi bencés kolostor birtoka. Alsógellér előbb Komárom várának tartozéka, majd több nemesi családé volt. A 16. században lakói lutheránusok lettek. A török terjeszkedés során midkét falu elpusztult, majd újjáépült. Felsőgellér birtokosai a Kürthy, Külkey, Antal és Vas családok lettek. 1787-ben 25 házában 166 lakos élt. 1828-ban 39 háza volt 261 lakossal. A település sokat szenvedett az árvizektől (1862, 1876, 1899). Alsógellérnek 1787-ben 37 háza és 255 lakosa volt. 1828-ban 20 házában 71 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Gellér. Két magyar faluk, vagy puszták, Komárom Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszenek Nagy Megyertõl két mértföldnyire egymáshoz közel, határjaik ’s vagyonnyaik is középszerûek lévén, második Osztálybéliek." ^[4]

Fényes Elek szerint "Alsó-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, határos nyugotról felsõ Gellérrel, keletrõl nagy Tanynyal, délrõl Kécs pusztával s a pozsonyi országúttól 400 öl távolságra fekszik. Kiterjedése 872 hold, mellybõl 2/3 szántóföld, 1/3 rét és lapályos terület s ez mind majorsági nemes birtok. Földe ollyan minõségû, mint felsõ Gelléré. Lakja 17 kath., 386 ref. 5 zsidó. F. u. Csepy, Szabó, Király, Szücs, Buzás, Pázmány, nemes családok. " ^[5]

"Felsõ-Gellér, magyar falu, Komárom vmegyében, a pozsonyi országúttól délre 600 öl távolságra s Komáromtól 2 3/4 mfdnyire esik, Bogya szomszédságában. N. Megyertõl a Millér választja el határát, melly áll 1425 holdból, u. m. 800 h. szántóföldbõl, 200 h. rétbõl; 425 h. legelõbõl és mocsáros területekbõl. Fekete porhanyos agyag földe elsõ osztálybeli; az állattenyésztést tekintve leginkább szarvasmarha-tenyésztés üzetik. Lakja 37 kath., 217 ref. s 5 zsidó. Ref. anyaszentegyház és iskolával. F. u. Csepy, Kürthy, Külkey, Antal, Vas, Király, nemes családok." ^[5]

1910-ben Alsógellérnek 451, Felsőgellérnek 180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét falu Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Alsógellért és Felsőgellért 1940-ben egyesítették. 1938 és 1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1971 és 1994 között közigazgatásilag Bogyához tartozott.

Nevezetességei [szerkesztés]

Református temploma 1786-ban II. József türelmi rendelete alapján épült klasszicista stílusban. A templomot Alsógellér, Felsőgellér és Bogya együtt építették. Mai formáját 1841-ben nyerte el, szószéke a 19. század első felében készült. A templomkertben 2006-ban emlékoszlopot emeltek Gulyás Lajos (1918-1957) tiszteletére, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát.
A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.
A faluházat 2005-ben adták át, amelyben a polgármesteri hivatal mellett könyvtár is van.