Kontuly Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nemessányi Kontuly Béla (Miskolc, 1904. február 3.Budapest, 1983. április 14.) magyar festő, művészpedagógus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányait a prágai Képzőművészeti Akadémián és a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Réti István és Dudits Andor voltak. Már főiskolás korában kiállították műveit a kassai Keletszlovákiai Múzeumban. 1928-tól 1930-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt feleségével, Fuchs Hajnalkával együtt. 1932-ben az Ernst Múzeumban megrendezte műveinek gyűjteményes kiállítását. 1934-ben belépett a Munkácsy Céh Művészeti Egyesületbe. Ő készítette a szegedi egyetem lépcsőházának freskóit, a budapesti Hermina úti kápolna, a Herminamezői Szentlélek-templom és a komáromi katolikus templom freskóit, majd 1939-ben a vízivárosi Szent Anna-templom falképeit; ez utóbbin Molnár C. Pállal közösen dolgozott. Jelentős alkotásai közé tartozik még: a váci Székesegyház és a budapesti Thököly úti Domokos-templom díszítése valamint a székesfehérvári Városháza közgyűlési termének Az Aranybulla kihirdetése c. freskója. 1940-ben a Székesfőváros díjat kapta Jairus lányának feltámasztása c. festményéért. 1939-től 1947-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán. 1945 után főleg freskókat restaurált egyházi megbízásból és templomok számára készített falképeket. 1974-ben Tokióban műveiből gyűjteményes kiállítást rendezett, ez volt egyben az utolsó kiállítása.

Egyéni kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1975 • Gekkoso Galéria, Tokió (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1967 • Magyar festők Itáliában, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1996 • László Károly-gyűjtemény, Műcsarnok, Budapest.

Köztéri művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Felsővízivárosi Szent Anna-templom mennyezeti freskója, Kontuly Béla és Molnár C. Pál közös műve
  • Szt. Ferenc látomása (freskó, 1948, Budapest, Törökvészi úti Ferences kápolna)
  • Szűz Mária hét öröme, Szűz Mária hét fájdalma, Mózes vizet fakaszt, Krisztus keresztelése, A ferencesek missziós tevékenysége (freskók, 1948, Szeged, Alsóvárosi Ferences templom)
  • Angyali üdvözlet (freskó, 1949, Jászberény, Ferences templom)
  • főoltár (1951, Harságy-puszta, Plébániatemplom)
  • Assisi Szt. Ferenc és Szt. Erzsébet csodája (pannók, 1951, Ferences templom, Budapest, II. ker., Margit krt.)
  • freskók (1951-1955, 1968, Sümeg, Ferences kegytemplom)
  • Szt. József, Mária és Jézus élete (1956, Salgótarján, Ferences templom)
  • freskók (1958, Budapest, Herminamezői Szentlélek-templom)
  • freskók (1958-1959, Budapest, Ferences nővérek Mária Kongregációja temploma)
  • freskók (1959-1961, Baja, Padovai Szt. Antal templom)
  • freskók (Miskolc, Vasútvidéki Szt. István templom).

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]