Tessedik Sámuel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tessedik Sámuel
Tessedik Sámuel portréja, 19. sz. festmény.jpg
Tessedik Sámuel portréja
19. századi festmény
Született 1742. április 20.
Alberti
Elhunyt 1820. december 27. (78 évesen)
Szarvas
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész, pedagógus, pedagógiai szakíró, gazdasági szakíró

Tessedik Sámuel, szlovákul: Samuel Tešedík, németül Samuel Teschedik (Alberti, 1742. április 20.Szarvas, 1820. december 27.) evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró.

Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta.

Származása, tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apja, id. Tessedik Sámuel Albertin a szlovák telepesek evangélikus papja volt, az anyja Lang Erzsébet, német származású volt. Hét éves korában atyja meghalt és ő anyjával Pozsonyba költözött, ahol a gimnáziumot elvégezve, hét évig nemes ifjaknál nevelő volt. Hogy a magyar nyelvben és a magasabb tudományokban kiképezze magát, a debreceni főiskolára ment és egy évig élvezte a kollégium előnyeit is.

Pozsonyba visszatérve gyalog tette meg az utat. 1763-ban a németországi erlangeni egyetemre iratkozott be, ahol két évet töltött, s teológiai, filozófiai és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. Megismerkedett a német filantropisták pedagógiai törekvéseivel. Meglátogatta a jenai, lipcsei, hallei és berlini egyetemet. Innen visszatért Pozsonyba, ahonnan nemesi udvari, majd az egyházközségi lelkészi hivatást töltötte be.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tessedik Sámuel kétszer nősült. Elvette feleségül a szarvasi evangélikus lelkész lányát, Markovitz Teréziát, házasságukból 13 gyermek született. Első feleségének halála után özvegy asszonyt vett feleségül, nemes Lissovényi Karolinát, ebben a házasságában öt gyermeke született. A két feleségétől született tizennyolc gyermekből azonban csak nyolcan élték meg a felnőttkort. Terézia (1769-1790) - Jozeffy Pál evangélikus püspök neje lett. Sámuel (1777-1821) - mezőberényi vízszabályozó mérnökké képezte magát. Rajtuk kívül még Dániel (1782- ?), József (1786?), Pál (1794-?), Károly (1795-?) és Tessedik Ferenc lettek felnőtt korúak, valamint Johanna (1782-1862), aki Mikolay István orosházi evangélikus lelkész neje lett.

Pályafutása és a szarvasi evangélikus iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első papi állomása Surány volt Nógrád megyében Sréter György kastélyában, ahol udvari lelkészként működött. Második papi állomása 1767-től Szarvas volt, ahol nemcsak az egyházközségi lelkészi hivatalt töltötte be, hanem az evangélikus iskolában is nagy buzgalommal tanított, s ő lett a békés megyei evangélikus iskolák felügyelője. Természetesen ekkor még nem elemi népiskolára kell gondolnunk, hanem arra, hogy a telekkel, földbirtokkal rendelkező parasztemberek gyermekei járhattak az egyházi iskolába, ahol Tessedik Sámuel az írás, olvasás, számolás, hittan mellett a faültetést és -ápolást és a selyemhernyó-tenyésztést is megtanította a növendékeknek mind elméletben, mind gyakorlatban, sőt az állattenyésztés, a szőlészet, a kertgazdaság kapcsán is megkapták az alapismereteket. Elemi egészségtant is tanultak, tanulták az egészség megőrzésének titkait és a betegségek gyógyításának módjait, de a kereskedelmi számtan, a földmérés, az elemi építészet, a mértani rajz, a meteorológia és a közgazdaság körébe tartozó alapvető tudnivalók oktatása sem maradt el.

A szarvasi iskola működtetése nem volt zökkenőktől mentes, az első négy tanévben csak maga a lelkész és a felesége tanított, Tessedik Sámuel saját költségén bővítette az iskolai épületet 1791-ben barokk stílusban. A terveket Kimnach Lajos építész készítette. Egyre több lett a tanuló, s az 1770-es évektől több jó felkészültségű tanár került az iskolába, de 1795-1799-ig zárva volt az iskola forráshiány miatt. 1799 nyarán egy királyi határozat nyilvánossági jogot biztosított az iskolának, melynek révén végre némi állami támogatáshoz jutottak, s ismét megnyíltak az iskola kapui. Többletfeladatot is kaptak, kétéves tanítóképzést kellett indítaniok. 1806-ig mintegy 60 tanítót képeztek itt, de 1806-ban újra bezárt az iskola, megint forráshiány miatt, a megnövekedett feladatok ellátásához nem volt elegendő a csekély állami támogatás.

Szerencsére nemcsak a tanítás révén valósította meg Tessedik a gyermekek alap- és gazdasági képzését, hanem folyamatosan írásaiban is rögzítette elgondolásait, módszerereit német nyelven, így Európa-szerte ismertté vált az ő gazdasági minta iskolája, s az ott alkalmazott módszerek, gyakorló kert stb. Iskolájában szlovákul és magyarul tanított, közismert, hogy a magyarországi evangélikusok elsősorban a török hódoltság után betelepült szlovákokból kerültek ki Békés megyében. A soknemzetiségű monarchiában több nyelven is beszéltek a tanítók, a lelkészek és a mesteremberek, köztük Tessedik is, a szlovák mellett a magyar és a német nyelvet is elsajátította.

Tessedik Sámuel Főiskola Békéscsabán

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Der Landmann in Ungarn, was er ist und was er sein könnte; nebst einem Plane von einem regulirten Dorfe. 1784. (Pest. Magyarul gróf Széchenyi Ferencz költségén ford. Kónyi János. Pécs, 1786. egy rajztáblával.).
  • Ökonomisch-physikalisch-statistische Bemerkunge über den gegenwärtigen Zustand des Landwesens in Ungarn, besonders in der Gegend an der Theiss, zur Aufklärung und Beruhigung der so nützlichen Klasse von Menschen auf dem Lande, nebst gemeinnützigen Vorschlägen zur Landwirthschaft, von einem Menschenfreunde. (Pressburg), 1787. Tábla rajzzal – Névtelenül.
  • Declarationes duae coram incl. commissione regia die 9 et 10 Maii 1792. factae, atque scholam oeconom. Szarvasiensem concernentes. Hely és év nélkül.
  • An das ungarische, besonders protestantische Publicum, detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten Praktisch-Oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvas. Von seinem Stifter… Hely n. 1798.
  • Neuer Wiesen-Rektifikazions-Plan zur Auflösung der Frage: Wie wäre dem Holz-, Obst- un Futter- Mangel durch bessere Kultur der Wiesen, ohne Nachtheil der übrigen Theile der Landwirthschaft, zum besten des ungarischen Publici, besonders in den untern Gegenden effective abzuhelfen? Entworfen von… im Jahre 1800. Ofen, 1802. Tábla rajzzal. (Magyarul. U. ott, 1801.)
  • Nachricht von dem Anbau und der Benutzung des Lucerner-Klees. hely és év nélkül. (Magyarul: Hely és év nélkül.).
  • Karte zur Darstellung der Ueberschwemmungen, welche von den Ausgüssen der schnellen Körösch durch die Bäche Kutas, Begyer und Csiket-ér verursacht werden… Auf 1/36. des Flächen-Inhalts reducirt durch Josef Losonczy. Wien, 1817.
  • Theschedik Sámuel önéletírása. Eredeti német kéziratból fordította és kiadta Zsilinszky Mihály. Pest, 1873. (Ism. Századok 588., 660. l.).
  • Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest, Gondolat, 1979. (elektronikus változat a MEK-ben).

Önéletírásának befejezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Istenem iránti legforróbb hálával tekintek vissza életem lefolyt éveire. Mily sok nagy örömben részesített engem az ő kegyelme, és mily sok nehéz fájdalmat segített az ő keze elviselnem és legyőznöm! Mindezek elmúltak, mint súlyos viharteljes felhők, s nem is sejtett áldásokat hagytak számomra hátra! Ó mi szép, mi jóval bővelkedett azon nagy hatáskör, melyet én ötven esztendő alatt az utamba gördített minden akadályok dacára betölteni igyekeztem; mert ott is, ahol nem gyanítottam, nem gondoltam, bő gyümölcsöket termett a mag, melyet szóval és írással elhintettem. Áldott legyen ezért az Úrnak szent neve! Én reméltem, az Isten megadja, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elvetettem." [1]

Díjak, elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tessedik Sámuel köztéri szobra Szarvason

Tessedik Sámuel 1782. szeptember 2-án II. József császártól 25 arany értékű érmet kapott. 1798. április 3-án kapta meg a jénai mineralogiai társaság diplomáját. A szarvasi gyakorlati gazdasági intézetnek megalapításában nagy érdemeket szerzett. 1809. február 17-én I. Ferenc király magyar nemességet adományozott neki.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykori iskolája Szarvason ma múzeumnak van berendezve, s tiszteletére Tessedik Sámuel Múzeumnak nevezik[2] Szarvason a főiskola is az ő nevét viseli pedagógiai munkásságának tiszteletére, Tessedik Sámuel Főiskola az intézmény neve. Békéscsabán is főiskolát neveztek el róla. Budapesten is szobrok őrzik emlékezetét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tessedik Sámuel témájú médiaállományokat.