Tessedik Sámuel (lelkész, 1710–1749)
| Tessedik Sámuel | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1710. november Puhó |
| Nemzetiség | szlovák, magyar |
| Elhunyt | 1749. április 9. (38 évesen) Békéscsaba |
| Szülei | Tessedik György és Nedeczky Eszter |
| gyermekei | Tessedik Sámuel |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | evangélikus |
| Tisztség | lelkész |
Id. Tessedik Sámuel (Puhó, 1710. november – Békéscsaba, 1749. április 9.) evangélikus lelkész.
Élete[szerkesztés]
Szülei - Tessedik György és Nedeczky Eszter - szegény sorsú polgárok voltak. Fia, Tessedik Sámuel, szarvasi lelkész.
Iskolai tanulmányait Puhón kezdte, ahonnan Trencsénbe, majd a magyar nyelv megtanulása végett Győrbe, innen pedig Körmöcbányára küldték. 1728-ban a pozsonyi főiskola növendéke lett, ahol többek között Bél Mátyás volt a tanítója. Az egyetemet 1732 és 1735 között Jénában végezte.
Hazatérve, 1737-ben szentelték fel Besztercebányán, s még ez évben a tótgyörki egyház választotta lelkészévé. Innen Albertibe került néhány évre, ahonnan 1744. július 21-én búcsúzott, s került Békéscsabára. Mindjárt hivatalba lépésekor összehívta a nép "véneit", s egy általa kidolgozott utasítást olvasott föl, mellyel a léha állapotokon próbált javítani. Az utasítás öt pontban szabályozza a nép egyházi életét:
- az első a kereszteléssel kapcsolatos,
- a második az úrvacsoráról szól,
- a harmadik a házasságkötésről rendelkezik; a terhes nők, özvegyek, fiatalkorúak kérdésével is foglalkozik; s elrendeli, hogy esketés idején zene, lövöldözés ne legyen a templomnál,
- a negyedik meghatározza a rendet a templomi istentisztelet idején,
- végül az ötödik pont - az "Egyéb dolgok" - a társadalmi állapotokról tájékoztat.
Ez az Egyházi Szabályzat (Intructio Pastoralis, szlovákul: Porádek a ustanowení Cyrkewny) volt az alapja Békéscsabán a szigorú fegyelmezésnek. Kiadott egy röpiratot, melyben sürgette, hogy a pap évente látogassa híveit. Gondja volt az iskolákra is, melyeket szorgalmasan ellenőrzött, figyelemmel kísérte a tanítók munkáját.
1749-ben Csaba elhagyására készült. A Bács megyei Petrovácra hívták lelkésznek, de a feladat teljesítésére halála miatt nem kerülhetett sor. Békéscsabán 1910-től utca őrzi emlékét.
Művei[szerkesztés]
- Commentatio historico theologica de seripturae sacrae etque antiquitatis ecclesiasticae in theol. usu et auctoritate. Jena. 1733.
- Nábozné kázánj pri poswecenj chramu ev. cabanského r. P. 1745. Pest. 1745.
- Via regia ad promovendam veram cognitionem Christi secundum Actor XX. 17-21. Pest. 1746.
Források[szerkesztés]
- Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest. 1870. Lauffer. 1. köt Történelmi rész. 101. p.
- Haan Lajos: Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Bcs. 1991. Békés M. Önkorm. Hiv. 65-71. p.
- Kovács Pál: Kétszáznegyven éve halt meg Tessedik Sámuel evangélikus lelkész = Csabai Hírmondó. 4. évf. 1989. 1. rész. 11. sz. 5. p., 2. rész. 12. sz. 5. p.
