Patosfa
| Patosfa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Margit[1] | ||
| Jegyző | Boti Ferenc (körjegyző) | ||
| Irányítószám | 7536 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 259 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,13095°, k. h. 17,66625° | |||
| é. sz. 46,13095°, k. h. 17,66625° | |||
| Patosfa weboldala | |||
Patosfa község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település a megye Baranya felőli határán fekszik. Közúti távolsága Barcstól 31,[3] Kaposvártól 38,[4] Szigetvártól 15 km.[5] Vasútvonal nem érinti.
Földrajzilag a Zselic része.
Története [szerkesztés]
Patosfa nevét 1486-ban említette először oklevél Pathosfalwa, mint Dombai Ferenc birtokát.
1493-ban a Kornis családé, Kornis Mihályné birtoka, aki Dombai leány volt, és később Patosfát az Enyingi Török családnak adta el.
1506 előtt a David család birtoka volt, akiknek kihaltával itteni birtokait II. Ulászló király eladományozta.
A 18. században a Szily és a Végh családok voltaké, később a Czindery, majd a Végh családé lett, és a 19. század elején a gróf Somssich család birtokába került, akik itt 1872-ben kastélyt is építtettek.
1910-ben 700 lakosából 674 magyar volt. Ebből 526 római katolikus, 169 református volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.
Az 1950-es megyerendezés előtt a település a Szigetvári járáshoz tartozott. Ekkor Lad és Patosfa kivételével az egész járást Baranya megyéhez csatolták, míg ez a két község a Barcsi járáshoz került.
Címer leírása [szerkesztés]
- Heraldikai leírás: Álló háromszögű kék pajzs vörös pajzsfővel. A pajzs kék mezejében zöld halmon jobbra fordult ezüst unikornis (egyszarvú) ágaskodik. A vörös pajzsfőben egymás mellett vízszintesen elhelyezve három arany platánlevél látható.
- Magyarázat: A címer a település múltját és természeti környezetét kívánja megjeleníteni. Az egyszarvú Patosfa egyik középkori birtokosának, a 15. század végén és a 16. század elején földbirtokos Kornis családnak a címeréből származik. A három arany platánlevél az egykori patosfai kastély parkjában ma is élő ősi platánfákra, illetve közvetve a település természetes környezetére utal. A települést háborítatlan természeti környezete, tiszta levegője teszi vonzóvá, amelynek révén egyre nagyobb hangsúlyt kap életében a falusi turizmus.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Patosfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Távolságkereső.hu: Patosfa - Barcs
- ↑ Távolságkereső.hu: Patosfa - Kaposvár
- ↑ Távolságkereső.hu: Patosfa - Szigetvár
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||

