Somogysárd
| Somogysárd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség 2012-ig | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Fentős Zoltán[1] |
| Irányítószám | 7435 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1267 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 34,85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 36,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Somogysárd
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Somogysárd
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| é. sz. 46,41095°, k. h. 17,59643° | |
Somogysárd község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Kaposvártól nyugat-északnyugati irányban, a megye középső részén található.
Szomszéd települések: Mezőcsokonya (4 km), Újvárfalva (4 km), Kiskorpád (6 km).
Története [szerkesztés]
A kis települést, mint a Győr nemzetség ősi birtokát az oklevelek először 1364-ben Saard néven említik, 1454-től már Sárd néven szerepel.
Első is ismert birtokosai, a Győr nemzetség szerdahelyi ágából való Szerdahelyi család tagjai voltak. Sárd a nemzetség tagjainak 1346 évi osztozkodásakor Szerdahelyi Dersfi Miklósnak jutott.
Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt.
1408-ban Szerdahelyi Korom János birtoka volt. 1454-ben pedig Szerdahelyi Dancs Pál birtoka volt, aki itteni birtokrészeit Somi Mihálynak és Demeternek vetette zálogba.
1536-ban Szánthai János özvegye, Chokna-Sárdnak pedig Dersffy Miklós özvegye és Sibrik Osvát volt a földesura.
1563-ban a török kincstári fejadódefterben mindössze 1 házzal van felvéve, 1573-1574-ben 5, 1580-ban is csak 3 házból állt.
1660-ban Könczöl Mihály és Somogyi István, 1700-1702 körül a Doby család, 1710 előtt a Simaházyak voltak birtokosai.
1715-ben 14 háztartást írtak benne össze s ekkor Guary Gábor és Doby Mihály, míg 1726-ban Guary Gábor és Póka Miklós birtokában volt.
A valamikor mezővárosi rangban álló település 1752-ben királyi adományként Somssich Antal tulajdonába került. Sárd a 19. század elejétől jogot kapott országos vásárok tartására is. A Somssich család nevéhez fűződik a betyárcsárda megépítése, amely később a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett; az 1755-1758 között felépített római katolikus Szentháromság-templom; a copf-barokk stílusú kastély a héthektáros parkkal, ahol méntelep létesült.
Ismert emberek [szerkesztés]
- Somssich Pál, gróf (1811-1888), Deák-párti politikus. 1869-1872 között a képviselőház elnöke volt, valamint a kaposvári reálgimnáziumot (ma Táncsics Gimnázium) is megalapította.
- Somssich János, gróf (1824-1855), aki alezredesi rangban részt vett az 1848/49-es szabadságharcban.
Gazdaság [szerkesztés]
A kastély parkjában levő méntelepen eddig az ORFK lovasbázisa keretében a lovas rendőrök képzése, illetve ún. "szolgálati kerethátas" félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, így a település lakóinak legalább fele munkanélküli.
Nevezetességei [szerkesztés]
Betyár Csárda [szerkesztés]
Az 1752-ben Somssich Antal által építtetett Betyár Csárda a somogyi szegénylegények találkozóhelye lett. Az egykori csárdát jelentősen átépítették, majd vendéglőként hasznosították, manapság az épület egyre rosszabb állapotban van, egyáltalán nincs hasznosítva.
Római katolikus templom (Szentháromság) [szerkesztés]
Somogysárd templomát Somssich Antal építtette 1755 és 1758 között, barokk stílusban. A földesúri magántemplom a katolikus sárdi jobbágyok hitéletének is a színtere lett, Somssich nem kívánta felújíttatni a régi kis templomot(Amely helyén jelenleg kegyeleti park van kialakítva). Építője valószínűleg ugyanaz az olasz mester volt, aki a kastélyt is tervezte.[3]
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
A XVIII. századi kastély [szerkesztés]
A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik. Somogysárd jeles személyisége Somssich Pál 1811-ben született a faluban. 1888-ban halt meg Budapesten. A Deák-párt politikusaként 1869-72 között a képviselőház elnöke volt. Egyik megalapítója és mecénása volt annak a kaposvári reálgimnáziumnak (ma Táncsics Mihály Gimnázium), amely nevét is sokáig viselte.
Somssich-kastély parkja [szerkesztés]
A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették. A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Somogysárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Somogysárd. Írta: Szántó László, Szerk.: Bősze Sándor. Száz magyar falu könyvesháza. Bp., 2002. 131-137.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
