Hedrehely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hedrehely
Hedrehely címere
Hedrehely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kadarkúti
Jogállás község
Polgármester Farkas László[1]
Irányítószám 7533
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 397 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 16,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hedrehely  (Magyarország)
Hedrehely
Hedrehely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 47″, k. h. 17° 39′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 47″, k. h. 17° 39′ 04″
Hedrehely  (Somogy megye)
Hedrehely
Hedrehely
Pozíció Somogy megye térképén

Hedrehely község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zselic délnyugati lankáin, Kaposvártól 33 kilométerre, délnyugatra fekszik. Közúton megközelíteni csak Hencse felől lehet, a Kaposvárt Barccsal összekötő főútról. A legközelebbi város, Kadarkút 6 kilométerre található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke már a római korban lakott volt, nevét viszont csak az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említik először írásban, Hedruch alakban. 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond uralmával elégedetlen urak, hogy az ország lakosságához kiáltványt intézzenek. 1443-ban Héderváry Lőrinc nádor birtokába került a település, amely ekkorra városi rangot kapott. A középkorban a ferencesek kolostora állt itt, az itt élő Atyai Péter prior kezdte írni az első magyarországi latin-magyar szótárt. A török hódoltság után a község rohamos fejlődésnek indult: a 18. század végén már 728 lakosa és tanítója is volt. Az 1900-as évek elejére lakosainak száma 1 200-ra emelkedett. Említésre méltó, hogy a lakosság egy része a településen kialakult iparágakban dolgozott - agyagos és fazekas mesterként, gabona-, baromfi- és terménykereskedőként. A beszolgáltatás évei sok szenvedést hoztak a lakóknak. A nagy múltú mezőváros hanyatlása ekkor indult meg, a földtulajdonosokat szövetkezetekbe kényszerítették, majd azokat egyesítették a visnyeivel és a kőkútival. 1973-ban a felső tagozatos iskola Kadarkútra került, 1977-ben pedig az önálló tanács is megszűnt, ekkor a lakosság száma rohamosan csökkenni kezdett. A rendszerváltás után az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett a község újjáélesztéséért. Felújították és bővítették az iskolát, valamint visszahozták a felső tagozatot. A fontosabb utakat szilárd burkolattal látták el, rendezték a faluközpontot és restaurálták a templomot. Az itt álló világháborús emlékműveket felújították.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hedrehelyen két templom áll: egy római katolikus és egy református[3], az utóbbi épületét önkormányzati rendelet védi, csakúgy, mint a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolát, számos régi lakóházat, Csokonai Vitéz Mihály szobrát és a világháborús emlékművet.[4]

A falu egyetlen műemléke egy ferences kolostorrom, de ez az iskolaudvar egy elhanyagolt, bozótos területén áll és nem sok látható belőle.[5]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hedrehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Hedrehely templomai
  4. Hedrehely védett épületei a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  5. A rom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 31.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]