Rinyaújnép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rinyaújnép
Gábor Andor szülőháza
Gábor Andor szülőháza
Rinyaújnép címere
Rinyaújnép címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Istvánfi Brigitta (független)[1]
Irányítószám 7584
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség46 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 55″, k. h. 17° 21′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 55″, k. h. 17° 21′ 18″
Rinyaújnép (Somogy vármegye)
Rinyaújnép
Rinyaújnép
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Rinyaújnép témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rinyaújnép község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól északnyugatra, a Rinya patak mellett, Bakháza és Rinyaújlak közt fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a Babócsa-Nagyatád közti 6807-es útból Háromfa déli külterületén keletnek kiágazó 68 116-os számú mellékúton érhető el. A központjától a déli falurészbe vezető rövid útszakasz is országos közútnak minősül, 68 130-as számozhással.

Története[szerkesztés]

A községről szóló első írásos említés 1352-ből való, akkoriban Wynep alakban jelenik meg. Zsigmond király idejében az osztopáni Perneszy család birtokaként szerepel 1417-től - 1660 körüli időszakig. 1713-ban a gróf Rindsmaul család nyerte adományként, 1773-ban pedig Végh Péter kanczelláriai előadó birtoka, majd 1835-ben Végh István örököseié. A 19. század közepén gróf Somssich Adolf volt a helység legnagyobb birtokosa, és gróf Somssich Viktoré volt a 20. század elején is. Első református iskolájáról az 1770-es évekből származó források úgy tesznek említést, mint az már régóta létezett. A 19. század közepétől gróf Somssich Adolf volt a helység nagybirtokosa.

1854-ben felépült a református temploma, körülbelül 250 református lakosa volt ekkoriban a községnek. A századelő első évtizedében 529 fő lakta a községet, akkoriban polgári olvasókör, és gazdakör is működött, valamint Hangya szövetkezet is megalakult. A szövetkezetesítés során Kossuth nevét vette fel a termelőszövetkezet, majd a későbbiekben egybeolvadt Babócsa, Bolhó, Somogyaracs községekkel Új Világ, majd később Határőr Mezőgazdasági Termelőszövetkezetként.

A szocialista rendszerben Babócsa társközsége volt. A település egyetlen utcáját neves szülöttéről, Gábor Andorról nevezték el. Jelenleg már oktatási intézménnyel nem rendelkezik, hisz a lakosság lélekszámával arányban az iskoláskorúak lélekszáma is minimálisra csökkent. A helyi önkormányzat közös fenntartással működteti - társulás keretében - a babócsai általános iskolát, az óvodát, valamint a körjegyzőséget is. Az itt lakók lélekszáma 74 fő, az óvodás- és iskoláskorúak száma pedig 17 fő.

Elöregedő, aprócska falu, községen belül munkalehetőség nincs, a fiatal és munkaképes korú lakosság a környező településeken dolgozik (6 fő). A gyerekek nyaranta a község határában lévő Rinya patakban fürödnek, a felnőttek pedig itt halásznak. Az aprócska települést mostanában felfedezték maguknak a németek, mivel vonzó számukra a csend, a jó levegő, gáz-víz-villany-telefon megléte, s ezért az üresen álló lakóházakat sorra vásárolják meg.

A második világháború során romossá vált templom épületét nemrégiben építtette újjá az önkormányzat a község lakosságának összefogásával, s itt tartják a református istentiszteletet, valamint a katolikus miséket is. Amennyiben az elköltözés folytatódik, az idősek pedig kihalnak, úgy idővel a község külföldiek által nyaranta lakott üdülőfaluvá válik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Kiss Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Kiss Józsefné (független)[5]
  • 2002–2006: Kiss Józsefné (független)[6]
  • 2006–2010: Kiss Józsefné (független)[7]
  • 2010–2014: Szüsz József (független)[8]
  • 2014–2019: Istvánfi Brigitta (független)[9]
  • 2019-től: Istvánfi Brigitta (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
54
52
55
53
46
46
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 5% cigánynak, 7,5% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60%, református 30%, evangélikus 2,5%, felekezet nélküli 7,5%.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Rinyaújnép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. Rinyaújnép Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]