Berzence
| Berzence | |||
.jpg&filetimestamp=20111001164027) |
|||
| Római katolikus barokk templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség | Csurgói | ||
| Rang | nagyközség | ||
| Polgármester | Kovács Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 7516 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2536 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 47,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Berzence
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Berzence
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| Berzence weboldala | |||
Berzence nagyközség Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község megközelíthető közúton Nagyatád vagy Csurgó felől, illetve vasúton a Nagykanizsa–Barcs–Pécs vonalon.
[szerkesztés] Története
Berzence nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyháza is volt.
1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, kinek utódai magukat innen Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László, 1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött.
1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképen. 1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, ezzel az egész helységnek birtokosa lett.
1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említeték az oklevelek.
Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban azonban Forster és neje, Csapi Ilona, szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, mely szerint Forster a leányát a püspök unokaöcscsének, a nyolcéves Ferencnek eljegyezve, megegyeztek, hogy örökösök nélkül leendő kihalásuk esetére birtokaik kölcsönösen egymásra szálljanak, Berzence vára pedig Forster György halála után Ilona asszonyra szálljon.
1550-ben Zalai Kelemen volt a földesura. Szigetvár elestének (1566) hírére, az őrség kiszökött a várból, amelyet a török kardcsapás nélkül elfoglalt.
A törökök Berzenczét egy járás székhelyévé tették, a várat pedig megerősítették. Az 1568-1569 évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt. 1571-ben a berzenczei járás megszünt és a helység a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor csak 5 házból állt.
_2.jpg&filetimestamp=20111001173145)
1594-ben Zrínyi György visszafoglalta a várat, de csakhamar ismét török kézbe került. Az 1618-1619 évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt.
Az 1664 évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.
1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt. 1715-ben 20 háztartását írták össze.
1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a helység földesura. A 20. század elején herczeg Festetics Tassilónak volt a nagyobb birtokosa, kinek itt szép emeletes kastélya is volt, csinos vendégházzal. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle hatalmas vadászati festmények és erdőrészletek borították.
1758 április 10-én és 1811 szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.
Berzencéhez tartozott egykor Lankócz-puszta is.
[szerkesztés] Lankócz
Lankócz neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.
1406-ban már két helység; Egyházas és Felrét-Lankócz, melyeket Berzenczei Lorántfi György kapott adományként.
1481-ben mindkét helység Szenterzsébeti Forster György birtoka, aki felerészét Bornemisza Jánosnak engedte át.
1726-ban Felső-Lankócz- és Alsó-Lankócz-puszták a Szalay családé voltak.
A mai Lankócz szomszédságában feküdt Atak falu is.
[szerkesztés] Atak
Atak ugyancsak szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben, tehát már plébániája is volt.
[szerkesztés] Vecsernye
Berzence mellett fekszik Vecsernye-puszta is. Neve a középkorban Vecsenye alakban fordult elő és 1454-1498-ban a vránai perjelség birtoka volt.
Berzencze szomszédságában feküdt Szenterzsébet is, Lankócz szomszédságában pedig Mindszent. Mind a két falu szerepelt már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. A török hódoltság alatt teljesen elpusztultak.
Berzenczéhez tartoztak még a következő lakott helyek: Keresztfai-puszta, Perdócz-major, Garics-puszta, György-major (azelőtt Koplaló), Vadaskerti-major és Lankócz-puszta.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Festetics-kastély
- Római katolikus barokk templom (1767)
- Berzence vára maradványai
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
