Som (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Som (egyértelműsítő lap).
Som
Som címere
Som címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállásközség
PolgármesterKovács Szilveszter (független)[1]
Irányítószám8655
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség678 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 18° 08′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 20″, k. h. 18° 08′ 33″
Som (Somogy vármegye)
Som
Som
Pozíció Somogy vármegye térképén
Som weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Som témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Som község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Som község Somogy vármegye keleti kapuja, mivel Tolnából érkezve Som-Simon-majornál lép be az utazó a megyébe. Somogy megye északkeleti részén fekszik Siófoktól 8 km-re, a 65-ös főközlekedési út mentén. Földrajzi fekvése miatt Siófok város háttértelepülése, szinte minden a városhoz köti. Vasútállomásai: Som – Nagyberény és Daránypuszta megálló-helyek a Kaposvár - Siófok vasútvonalon. Földrajzilag a Kelet-Külső-Somogyi dombság északkeleti nyúlványainak területéhez tartozik. A községet a Kis-Koppány patak szeli ketté, melynek vize a Sión keresztül a Dunába jut.

A község lélekszáma 701 fő, a Balaton közelségének is köszönhetően lassan gyarapszik. Az önkormányzat a szomszédos Somogy és Tolna megyei településekkel jó kapcsolatot alakított ki. Az óvodai, iskolai képzés elsősorban a szomszédos Ságvár községben működő közös intézményekben történik, de járnak Nagyberénybe és Siófokra is.

A település külterületén található a Somi Nagytérségi Regionális Hulladékkezelő Központ, ami 4 vármegye, - Veszprém, Fejér, Somogy, Tolna-, 76 településének szilárd hulladékát fogadja be. A községnek két lakott külterületi településrésze van: Som-Daránypuszta és Som-Simonmajor, mindegyik a 65. főút mentén helyezkedik el, a belterülettől D-re.

Története[szerkesztés]

Első írásos emlékekben a Tibold-nemzetség ősi birtoka, melyet e nemzetségből származó Tibold és Kozma 1229-ben szereztek. Az 1294. évi osztályegyezség alkalmával Kozma fiai, Zerje és Demeter nyerték el a közben elpusztult Kapurévvel együtt. A török megszállás előtti évtizedben már Hédervári István volt a földesura. Az 1571-72. évi török kincstári adólajstrom szerint 21 adózó házzal van felvéve A török portyázások és a rendszeressé váló végvári harcok színterévé vált a település.

1703-ban Viczay Ádám a földesura, 1715-ben mindössze 10 adózó házról készült az összeírás. 1726-ban már az Apponyi család tulajdonához tartozott a község. Ebben az időszakban szőlőhegye tette híressé Somot, 33 család bérelt itt szőlőskertet.  A gazdasági jólétnek az 1731-es nagy kolerajárvány vetett véget. Bár a járvány viszonylag rövid ideig tartott, de az állatelhullások miatt a szántók megművelése lehetetlenné vált. E kilátástalan időben szerzett itt birtokot Kenessey István, aki főleg magyar telepesekkel kívánta munkaerő szükségletét kielégíteni. 1766-tól ismételten a Viczay család a település többségi birtokosa, de Pallavicini őrgrófságnak is jelentős birtokai voltak, aki földjét bérbe adta és korát megelőzve már az ötös vetésforgót alkalmazta. 1853-ban a lakosság lélekszáma már 780 fő.

Itt született Iványi-Grünwald Béla festőművész 1867. május 16-án. 1879-ben nagy tűzvész pusztított a községben, és a falu fele leégett, s csak lassan épült újjá, de 1890-ben már 908 lakosa volt a községnek. Közigazgatásilag a Nagyberényi körjegyzőséghez tartozott.

1914-ben Polgári Olvasókör alakult, de nem élte túl a forradalmak korát.

Az I és II. világháborúban a munkaképes férfi lakosság jelentős része a fronton harcolt.

A szarvasmarhatartás elterjedésének tulajdonítható, hogy a tej értékesítésére 1925-ben megalakították a Somi Kisgazdák Tejszövetkezetét, mely 1932-ben beolvadt a Nagyberényi Tejszövetkezetbe. 1937-ben alakult meg a Somi Vadásztársaság.

A II.  világháborút követően a településen 66 nincstelen és törpebirtokos igényelt földet, míg a közigazgatásilag hozzátartozó Daránypusztán Állami Gazdaság alakult. A szövetkezesítés a községet sem kerülte el. 1950-ben alakult a “Béke” Mgtsz, mely többször átalakult, s foglalkoztatta az itt élőket. A község mezőgazdasági jellege fokozatosan megszűnt. A lakosság többsége Siófokra ingázik, ill. a környező városok és nagyobb települések ipari üzemeiben keres megélhetési lehetőséget.

1956. október 29-én megalakították a Községi Nemzeti Bizottságot, mely a rövid forradalmi időszak alatt érdemben intézkedni nem tudott.

Az 1914-től 1949-ig működött a népiskola, amely ezt követően általános iskola lett, majd 1981-től megszűnt helyben az oktatás. A rendszerváltozás előtt a település elsorvasztásra volt ítélve, s innét kellett élni a megnyíló lehetőségekkel, ami sikerült is. 1991-ben vezetékes ivóvíz és intézményes szemétszállítás, 1993-94-ben gázfogadó és gázhálózat, 1998-ig új utak, hidak, járdák épültek. Csinosították a közterületeket, buszmegállók készültek társadalmi munkában. Kiemelten támogatták az iskolai tanulást minden szinten, a nyugdíjasokat és a nagycsaládosokat, de nem maradtak ki az Egyházak sem. A környéken elsők között került a községi Temető bekerítésre, illetve a víz bekötése locsolásra. 1999-től Falunap került megrendezésre minden év június utolsó szombatján.

2005-től a júniusi Falunapon megrendezésre került a „Somi Süti Fesztivál”, a fánkok és édes sütemények versenye sokak örömére.

2006. május 13-án a Temetőben a II. világháborúban itt elesettek tiszteletére Kopjafa került felállításra.

2007. szeptember 28-án a somi Közösségi házban ülésezett Somogy Megye Közgyűlése.

2009-ig a községben minden infrastruktúra kiépült: vezetékes ivóvíz, gáz, utak, hidak, járdák, kábel TV és internet, szennyvíz hálózat és telep, Hulladékkezelő Központ! 2014-ben a Közösségi ház udvara burkolva és virágosítva lett, illetve a 020 hrsz.-u területen létesült 5 épületben bemutatásra kerültek a régi mesterségek szerszámai és tárgyai, melyekre a „Som Községért” Alapítvány nyert pályázati pénzt. (35MFt) Ugyanebben az évben a Közösségi ház mellett található Rendelő felújításra és bővítésre került az Önkormányzat saját kivitelezésé-ben. (háziorvosi és fogorvosi körzetközpont, illetve egy kiadható épületrész)

Eredményesen működik a Vöröskereszt szervezet és az Egységes Somért Alapítvány.

2020. szeptember 09-én elkészült a Balatoni kerékpárúthoz kapcsolódó Ságvár-Som szakasz, így a 65. főút megnövekedett forgalma ellenére a tópartról a község biztonságosan elérhető gyalog, kerékpárral és kismotorral.

Elpusztult települések[szerkesztés]

Kapurév[szerkesztés]

A határbeli úgynevezett Pusztai-dűlőn feküdt egykor Kapurév falu, mely a fennmaradt hagyományok szerint a török hódoltság alatt pusztult el.

Ocsmánd, Ocsmány

Daránypusztán a Sötét-hegy oldalában helyezkedett el, a 60-as évek végéig 1-2 család lakta.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Lenkey Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Lenkey Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Lenkey Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Lenkey Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Lenkey Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Lenkey Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Lenkey Tibor (független)[9]
  • 2019-től: Kovács Szilveszter (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
701
705
691
649
691
678
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 2,8% németnek, 0,8% románnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 17,3%, evangélikus 1,6%, felekezet nélküli 16,5% (21,4% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község külterületén, egy dombon található a híres somogyi betyárokról elnevezett Patkó-fa. 2020 elején még állt az eredeti fa, de már pusztuló állapotban volt. Korábban egy új fát ültetettek mellé utódjául, 2001-ben pedig kopjafát állítottak mellette.
  • 2005 óta minden június végén megrendezik a somi sütifesztivált.[11][12]
  • Barokk műemlék római katolikus templom, mely 1757-ben lett felavatva (fatornyos). Oltárképét Dorfmeister tanítványa, Schalter készítette.

Híres somiak[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Református templom
    Református templom
  • Som-Nagyberény vasúti megálló
    Som-Nagyberény vasúti megálló
  • A Patkó-fa és utódja
    A Patkó-fa és utódja
  • Iványi-Grünwald Béla és Nemzetőr emléktáblák
    Iványi-Grünwald Béla és Nemzetőr emléktáblák
  • II. Világháborús hősök kopjafája a temetőben
    II. Világháborús hősök kopjafája a temetőben
  • Somi Süti Fesztivál
    Somi Süti Fesztivál
  • Som Közösségi ház
    Som Közösségi ház
  • Iványi-Grünwald Béla Nemzetközi Képzőművész Alkotótábor egyik festménye
    Iványi-Grünwald Béla Nemzetközi Képzőművész Alkotótábor egyik festménye

Források[szerkesztés]

  • Somogy vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. (Szerk. Csánki Dezső) Bp. é.n.
  • Somogy megye múltjából. 1985. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár. 1985.
  • Somogy megye múltjából. 1986. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár. 1986.
  • Somogy megye múltjából. 1988. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár.1988.
  • Somogy megye múltjából. 1989. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár. 1989.
  • Somogy megye múltjából 2003-2004. (Szerk. Bősze Sándor) Kaposvár. 2004.
  • Somogy megye múltjából 2005. (Szerk. Bősze Sándor) Kaposvár. 2005.
  • Somogy megye a II. világháborúban. (Szerk. Szabó Péter, Szili Ferenc.) Kaposvár. 1993.
  • Papp Árpád-Szili Ferenc: Kapostól a Donig. Bp. 1990.
  • Siófok. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk. Kanyar József) Kaposvár, 1989.
  • Bolevácz József: A mezővárostól a városig. Tab, 1989.
  • Somogy megyei Levéltár anyagai (tabi járási főszolgabíró)
  • Lenkey Tibor: Iványi-Grünwald Béla. Som, 2019. Kiadó: Lenkey Tibor. 111 lap. Kk. ISBN 978-615-00-5510-7
  • Lenkey Tibor: Som község története. Som, 2019. Kiadó: Lenkey Tibor. 187 lap. Kk. ISBN 978-615-00-5882-5

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Som települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  10. ↑ Som Helységnévtár
  11. ↑ Vendégoldal. Som honlapja. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  12. ↑ Fókuszban Somogyország gasztronómiája. Kaposvár Most, 2017. május 15. (Hozzáférés: 2017. május 15.)

További információ[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Som_(település)&oldid=25725374”