Szőlősgyörök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök címere
Szőlősgyörök címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Kistérség Lengyeltóti
Jogállás község
Polgármester Klotz Péter (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8692
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 1245 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 65,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szőlősgyörök  (Magyarország)
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″
Szőlősgyörök  (Somogy megye)
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök
Pozíció Somogy megye térképén

Szőlősgyörök község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balatontól 9–10 km-re található a település egy völgyben megbújva, a legközelebbi város Balatonboglár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlősgyörökről 1327-ből maradt fenn az első okleveles adat, ekkor a helység lelkészét említették. Neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Gereg, Goreg alakokban volt írva. 1465 és 1492 között az Ujlaki család birtokában volt, az 1536. évi adólajstrom szerint pedig már Móré László volt a földesura. Az 1573-1575. évi török kincstári adólajstromban Szilös-Gyög alakban, 10 házzal jegyezték fel. 1563-ban I. Ferdinánd király Tahy Ferencnek adományozta, de mivel a vármegyének ez a része már akkor a török hódoltsághoz tartozott, a beiktatás csak 1564 húsvét hetében, Marcaliban történt meg. Tahy Ferenc Margit nevű leánya Orsich Kristófhoz ment nőül, egy Ilona nevű leánya volt, aki Pribérdi Jankovics György neje lett. E házasságból származott Jankovics János, aki 1642-ben nemességújító címeres nemeslevelet nyert, és ő lett a helység földesura. Fia, Péter, 1676 februárjában itteni jobbágyait Vörös Pál csobáncvári kapitánynak kötötte le.

1701-1703-tól a település Jankovics István birtoka volt. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1767-ben Jankovics Antal özvegye, Fekete Julianna birtoka volt, az 1900-as évek elején pedig gróf Jankovics Tivadar volt a legnagyobb birtokosa, akinek itt szép kastélya is volt. A községbeli templomot is a Jankovics család építtette.

1848 őszén a magyar nemzetőrök és a horvátok között itt kisebb összeütközés volt, mely a magyarok győzelmével végződött.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott.

1910-ben 1287 lakosából 1261 magyar volt. Ebből 1236 római katolikus, 18 református, 33 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Magyaros- és Tömör-puszták, Kis- és Nagybanyászóhegy, Géri-szőlőhegy.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlősgyörök legnagyobb nevezetessége a klasszicista stílusban épült Jankovics-kúria, amit 1860-ban romantikus stílusban építettek át. A kúriához 21 hektáros fagyűjtemény is tartozik. A szocializmus idejében Latinka Sándorról elnevezve gyermeknevelő intézetként működött.

A község eseményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Falunap – július 20-21.
  • Mária-napi búcsú – szeptember 8.
  • Szüreti felvonulás – szeptember vége-október eleje
  • Koncertek a katolikus templomban – tavasszal és ősszel

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőlősgyörök légifotó.jpg

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]