Csököly

Csökölyi szőttes

Csököly címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Somogy

Kistérség 2012-ig

Kadarkúti

Jogállás

község

Polgármester

Bognár Zsolt (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

7526

Körzethívószám

82

Népesség

Teljes népesség

1161 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

38,91 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

29,84 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csököly

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,2998°, k. h. 17,5587°

Csököly

Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46,2998°, k. h. 17,5587°

Csököly község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben. Terület: 2984 ha.

Fekvése [szerkesztés]

Nagyatádtól északkeletre, Gige és Kisbajom közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt.

1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel néven írták.

1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa.

Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal.

1598-1599-ben a veszprémi püspökség birtoka, és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.

1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus cimű verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.^[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.

1817 október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 1721 magyar lakosa volt. Ebből 403 római katolikus, 1300 református, 16 izraelita volt.

Nevezetességei [szerkesztés]

A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette. ^[4]
Református temploma - 1856-ban épült.
Szent Márton római katolikus temploma - 1760-ban épült,oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.^[5] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek^[6], és eperfesztivált is rendeznek.^[7]