Csököly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csököly
1543 Costume 100.png
Csökölyi szőttes
Csököly címere
Csököly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kadarkúti
Jogállás község
Polgármester Bognár Zsolt (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7526
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1076 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 38,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csököly  (Magyarország)
Csököly
Csököly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 59″, k. h. 17° 33′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 59″, k. h. 17° 33′ 31″
Csököly  (Somogy megye)
Csököly
Csököly
Pozíció Somogy megye térképén

Csököly község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben. Terület: 2984 ha.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyatádtól északkeletre, Gige és Kisbajom közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt.

1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel néven írták.

1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa.

Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal.

1598-1599-ben a veszprémi püspökség birtoka, és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.

1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus cimű verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.

1817 október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 1721 magyar lakosa volt. Ebből 403 római katolikus, 1300 református, 16 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette. [4]
  • Református temploma - 1856-ban épült.
  • Szent Márton római katolikus temploma - 1760-ban épült,oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
  • Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.[5] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek[6], és eperfesztivált is rendeznek.[7]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csököly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://www.gige.hu/csokonai.doc
  4. Magyar néprajzi lexikon
  5. Hódít a csökölyi eper. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  6. A Csökölyi Pálinka Manufaktúra honlapja. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  7. Meghívó a 2012-es eperfesztiválra (DOC). (Hozzáférés: 2013. május 23.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]