Rinyaújlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rinyaújlak
Rinyaújlak címere
Rinyaújlak címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Barcsi
Kistérség Barcsi
Jogállás község
Polgármester Peti Csaba (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7556
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 263 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 12,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rinyaújlak  (Magyarország)
Rinyaújlak
Rinyaújlak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 09″, k. h. 17° 25′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 09″, k. h. 17° 25′ 01″
Rinyaújlak  (Somogy megye)
Rinyaújlak
Rinyaújlak
Pozíció Somogy megye térképén

Rinyaújlak (horvátul Vilak[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyatád és Barcs között félúton helyezkedik el, 2 km-re a 68-as főúttól, amiről Csokonyavisontánál lehet letérni Rinyaújlakra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rinyaújlak nevét 1360-ban még mint királynéi birtokot említették először az oklevelek, később az Ákos nemzetség birtokába került, majd 1395-ben a Pécz nembeli Marczaliak birtoka lett.

Az 1401-1406 években Laak néven említették az oklevelekben.

1495-ben Wylak alakban fordult elő, és ekkor Báthoriak nyerték királyi adományul II. Ulászló magyar királytól.

1536-ban Nagy János és az itteni plébános volt a földesura, 1550-ben pedig Mátyás deák birtoka lett.

Az 1565-1566 évi török kincstári adójegyzék szerint 11 házból állt, 1571-ben pedig 29 házát írták össze.

1583-ban Ungnád Kristóf, 1598-1599-ben pedig Ráday Mihály, 1726-1733 között Malik Ferenc, 1773-ban Somogyi Sándor és Malik László birtoka volt.

A 19. század közepéig a gróf Széchenyi család csokonyai (Erdőcsokonya) uradalmához tartozott, az 1900-as évek elején pedig gróf Széchenyi Géza volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 638 lakosából 635 magyar volt. Ebből 229 római katolikus, 408 református volt.

A település Géza-major felé nyúló dombhátán feküdt egykor Nagylak falu, ettől délkeletre Kislak vagy Tószeg. Tószeg, illetve Kislak az 1536 évi adólajstromban Kisújlak alakban fordult elő. Egy kis dombtetőn, az ótemető közepén, volt a két falu közös temploma. Téglatörmelékei még a 20. század elején is gyakran kerültek elő. Hagyomány szerint e két falu a "rácz futáskor" pusztult el. Lakosai elrejtőztek és a vész elmúltával a mai Rinyaújlakra költöztek

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1842-ben épült.

Hírességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901. febr. 28. – Budapest, 1987. nov. 24.) : kisgazdapárti politikus, gépészmérnök
  • Garami László (Rinyaújlak, 1921. október 5. – Budapest, 2003. május 18.) : szobrászművész

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rinyaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)