Somogyzsitfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyzsitfa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Kistérség Marcali
Jogállás község
Polgármester Nagy László Ottó[1]
Irányítószám 8734
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 579 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 23,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogyzsitfa (Magyarország)
Somogyzsitfa
Somogyzsitfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 54″, k. h. 17° 18′ 02″
Somogyzsitfa (Somogy megye)
Somogyzsitfa
Somogyzsitfa
Pozíció Somogy megye térképén

Somogyzsitfa község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatonszentgyörgytől délre, Marcalitól nyugatra, a Marcali-hát nyugati oldalán fekszik.

Somogyzsitfa három településből áll: északon Somogyfehéregyház, középen Felsőzsitfa, délen pedig Szőcsénypuszta terül el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben jött létre az addig önálló Felsőzsitfa és Somogyfejéregyház községek egyesítésével.

Felsőzsitfa és Somogyfehéregyház a 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott.

Felsőzsitfának 1910-ben 770 lakosa volt, melyből 769 magyar volt. Ebből 755 római katolikus, 11 evangélikus volt.

Somogyfehéregyházának 1910-ben 422 magyar lakosa volt. Ebből 419 római katolikus, 3 izraelita volt.

Felsőzsitfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőzsitfa nevét a középkorban Sikova, majd Felső-Zsitva alakban említették az oklevelek, és a Bő nemzetség ősi birtokaihoz tartozott. E nemzetségből származott Trepk (1280-1309.), aki a Sárközy Ibrahim birtokain okozott károk pótlására kénytelen volt itteni birtokait neki átengedni.

1449-ben a Laki Thúz, a Szőcsényi és a Létai családok birtoka volt.

A 15. században a szakácsi pálosoknak is volt itt birtokuk, majd 1506-ban a Keresztúri család volt a földesura.

Neve az 1536évi adólajstromban Sytwa alakban fordult elő.

1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa, de ekkor már elpusztult helységként szerepelt az adólajstromban.

Az 1583 évi adólajstrom szerint Tahy István birtoka volt.

1715-ben csak 9 háztartást találtak itt, egy 1703 körüli időkből való összeírás szerint csak puszta és Sankó (Zankó) Miklós és Boldizsár tulajdona.

1733-ban Jankovics Istváné és a Jankovics családé maradt egészen a 19. század közepéig.

1856-ban gróf Széchenyi Pálé, 1872-ben a Véssey család tulajdonába került és Véssey Sándor, a hozzátartozó Szőcsény-pusztával együtt, hitbizományi birtokká alakította. Ugyanő építtette a szőcsényi csinos kastélyt is.

A községhez tartozó Szőcsény-puszta helyén a középkorban jelentékeny falu feküdt:

Szőcsény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szőcsény nevét 1254-ben Zeuchen néven említették először az oklevelek.

A településnek az 1411-1413 közötti években már plébániája is volt, 1436-ban pedig a szakácsi pálosoknak voltak itt birtokaik.

1449-ben a Laki Thúz, a Létai és a Szőcsényi családok birtoka volt.

1484-1500 között Lak (a mai Öreglak) tartozékai között szerepelt.

1549-ben Korláthkőy Annát iktatták birtokába, 1550-ben pedig Zékel Ferenc volt a földesura.

1559-ben Tahy Ferencz és neje, Zrínyi Ilona, vásárolták meg.

Az 1563 évi török kincstári adólajstromban még 8 házzal szerepelt.

Az 1701-1703 körül kelt összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak az urai, 1733-ban pedig részben Jankovics Istváné volt, a 20. század elején Véssey Lajos birtokaként említették.

Somogyfejéregyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somogyfejéregyház, Fejéregyház Árpád-kori település. Nevét 1299-ben már említette oklevél.

1368-ban I. Lajos király fiusította itteni birtokaikba Fejéregyházi György leányát, Katics asszonyt; de a Szobi családnak is volt itt birtoka.

Plébániáját az 1332-1337 évi, valamint az 1402 évi pápai tizedjegyzék is említette.

1536-ban a lövöldi perjel, 1550-ben Alya Máté birtoka, de ekkor csupán 1 portája volt.

1580-ban í török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állt.

1703 körül már csak puszta és a Festetics család birtoka, később pedig az esztergomi főkáptalané lett, a káptalan volt a legnagyobb birtokosa a 20. század elején is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőzsitfa-Csákány között középkori földvár, a csákányi vár elővára, az 1800-as évek végén árkában buzogányt találtak. Szőcsénypusztán középkori vár sáncai, a belső várban XIV.sz-i kápolna. Szőcsénypusztán Véssey-kastély, ma mezőgazdasági szakiskola

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Somogyzsitfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]