Patalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patalom
Patalom címere
Patalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Keszler Ferenc[1]
Irányítószám 7463
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 335 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 52,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Patalom (Magyarország)
Patalom
Patalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 26′ 52″, k. h. 17° 55′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 52″, k. h. 17° 55′ 21″
Patalom (Somogy megye)
Patalom
Patalom
Pozíció Somogy megye térképén

Patalom község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patalom Somogy megyében található kisközség, a somogyi megyeszékhelytől Kaposvártól 20 kilométerre északkeleti irányban helyezkedik el. A falu a Külső-Somogyi dombság egyik szép völgyében található, s mint ilyen a környék nagyon gazdag erdőkben.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu neve 1275-ben fordult elő először hivatalos dokumentumban, mégpedig Pothlon néven. A falu és környéke a Rátót nemzetség birtoka volt, de a török megszállás alatt az egész vidék teljesen elnéptelenedett, elpusztult. Újratelepülése csak később történt meg, az iratok szerint a 18. századtól a Kacskovics, a Bosnyák és a Gyulai Gaál családok tulajdonában volt a határ többsége.

A 19. század végén 200, 1910-ben pedig 304 lakosa volt. A 20. század első évtizedéből fennmaradt dokumentumok szerint mintegy harmincan vándoroltak ki a patalomi lakosok közül Amerikába. Az 1930-as években már római katolikus iskola, kocsma és bolt működött. Legnépesebb időszakát 1980-ban élte a község, az idő tájt 400 fölé emelkedett a lakók száma.
A falu a rendszerváltásig közös tanácshoz tartozott két közeli településsel Magyaratáddal és Igallal. 1993-tól a saját jegyzőséggel működött, majd az ezredforduló küszöbén ismét Magyaratáddal közösen működtetnek körjegyzőséget. Az óvodás korú gyermekeket és a tanköteleseket szintén Magyaratád oktatási intézményei fogadják, mint ahogy az ottani háziorvos látja el az egészségügyi teendőket is.[4]

A lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság az 1950-es évekig kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott. A háború után viszonylag gyorsan talpra álltak a gazdák. Az első téesz 1950-ben alakult elsősorban a földhöz juttatott egykori cselédekből, s csaknem két évtizeden keresztül gazdálkodott. 1969-ben egyesült a magyaratádi Barátság Mgtsz-szel, melynek ma is részét képezi. A gazdaság továbbra is az egyik legfontosabb munkaadó a községben.

Szociális otthon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helybéliek foglalkoztatásában jelentős szerepe van az egykori Gyulai Gaál-kastélyban kialakított Park Szociális Otthonnak. Az intézményben 138 fokozott gondozást igénylő, idős beteg szakosított ellátása folyik. A gondozottakat 2-4, illetve 4-7 ágyas szobákban helyezik el, az elmúlt években a tetőtérben garzonlakásokat is kialakítottak. Illetve a park területén felújításra került egy ház is, amely most szintén fogad öregeket.Az intézménynek határozatlan idejű működési engedélye van, amely azt jelenti, hogy maradéktalanul megfelel a törvényi előírásoknak, működéséhez minden személyi és tárgyi feltétel adott. Emellett a megye egyik leghumánusabb és legmagasabb szakmai színvonalon működő intézménye a Park Otthon. Az otthon 68 dolgozót foglalkoztat. Az intézmény, amely 1997-ben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját, Somogy Megye Közgyűlése tartja fenn. A Park otthon megyei módszertani központként is működik.[5]

Kultúra, sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális igényeket a művelődési otthon, a könyvtár és egy helytörténeti emlékszoba igyekszik kielégíteni. Az önkormányzat sportpályát tart fent, a helyi futballcsapat a megyei II. osztályú bajnokságban játszik. Hagyományteremtő rendezvény a Ráksi, Kazsok, Patalom községek által évenként más időpontban megszervezett falunap,. Patalom augusztus 20-án -amikor a falunap is megrendezésre kerül-látja vendégül a két szomszédos település népes küldöttségét.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]