Juta (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Juta
Juta címere
Juta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Kistérség Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Hivatal Nándorné[1]
Irányítószám 7431
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1178 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 64,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Juta (Magyarország)
Juta
Juta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 22″, k. h. 17° 44′ 11″
Juta (Somogy megye)
Juta
Juta
Pozíció Somogy megye térképén
Juta weboldala

Juta község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvártól 7 km-re északnyugatra.

Jutát lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.

1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.

A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.

A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község műemléki védettségű katolikus temploma az 1700-as években épült.

A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.

A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.

Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).

Eseménynaptár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden év június 13-át követő vasárnap Antal napi búcsú - Juta

Minden év szeptember első szombatja Falunap - Juta

Alapítványok, civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sport Egyesület
  • Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány
  • Hagyományörző és Nyugdíjas Klub
  • JIKE - Jutai Ifjúságért Kulturális Egyesület
  • Jutai Sporthorgász egyesület

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]