Juta (település)
| Juta | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hivatal Nándorné[1] | ||
| Irányítószám | 7431 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1246 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 64,79 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Juta
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Juta
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,40619°, k. h. 17,73640° | |||
| Juta weboldala | |||
Juta község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kaposvártól 7 km-re északnyugatra.
Jutát lankás dombok veszik körül, a határ szántóföldjeit északon tölgyes, nyugaton többnyire akácerdő tarkítja. Az erdők 171 hektáron terülnek el, a mezőgazdasági termőterület 1560 hektáros. A községet a jutai vízfolyás szeli ketté.
Története [szerkesztés]
A falu valószínűleg már a honfoglalás korától lakott, bár az első okleveles adat 1284-ből származik. Árpád és nemzetsége szálláshelye lehetett. Árpád egyik fiáról, Jutasról kapta a község a nevét. 1284-ben még pusztaként szerepel, de az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt. 1446-ban a Marczali családot iktatták a helység birtokába. 1481-ben egyházi tulajdon volt, részesedést kaptak belőle a pálosok.
1715-ben a gróf Batthyány családé lett, birtokaikat 1849-ben lefoglalták, és a császári kincstár kezelésébe kerültek. Gróf Ráday Gedeon, majd leszármazottai birtokolták a település nagy részét.
A II. világháború idején nem voltak harcok a községben, s utána sem következett kitelepítés. 1969-ben Juta Hetes társközsége lett, összevonták a szövetkezeteket és körzetesítették az iskolát. Az 1990. évi helyhatósági választásokat követően lett újra önálló a település.
A község 2000. évben avatta zászlaját és címerét. A község címere: a fehér pajzsfő a veres oroszlánokkal az Árpád-ház korai címeréből vett elem, kék pajzsfőben a sziklán fészkelő pelikán a Batthyány család címeréből való, emlékeztetve arra a történelmi tényre, hogy a család jutai birtokait 1848-49-es szabadságharc után az önkényuralmi rendszer elkobozta.
Nevezetességei [szerkesztés]
A község műemlék jellegű katolikus temploma az 1700-as években épült.
A település neves személyisége Nagy István tanító, jegyző és kántor, aki az 1848-49-es szabadságharc idején toborzásokat szervezett. Tiszteletére 1978-ban, kivégzésének feltételezett helyén, a temetőben a lakosság emlékművet állított, 1996-ban az iskola az ő nevét vette fel és utcát is neveztek el róla.
A templomkertben található az I. és a II. világháborús emlékmű: „Akiért a harang nem szólt!”, őrzi azon jutaiak nevét, akik a háború áldozatai voltak.
Emlékpark és emlékoszlop a millennium tiszteletére (avatása 2001. augusztus 11-én volt).
Eseménynaptár [szerkesztés]
Minden év június 13-át követõ vasárnap Antal napi búcsú - Juta
Minden év szeptember első szombatja Falunap - Juta
Alapítványok, civil szervezetek [szerkesztés]
- Sport Egyesület
- Juta Lakóinak Egészséges Életmódjáért Közalapítvány
- Hagyományörzõ és Nyugdíjas Klub
- JIKE - Jutai Ifjúságért Kulturális Egyesület
- Jutai Sporthorgász egyesület
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Juta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
