Szenyér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szenyér
Szenyér címere
Szenyér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterNagy Zoltán (független)[1]
Irányítószám8717
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség297 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 27′ 50″, k. h. 17° 22′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 50″, k. h. 17° 22′ 05″
Szenyér (Somogy vármegye)
Szenyér
Szenyér
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenyér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szenyér község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Marcali-hát déli végén, a 68-as főút mellett fekszik, Böhönyétől 6 kilométerre északra. Közigazgatási területén, központjától jó egy kilométerre délre indul Tapsony-Nagyszakácsi-Somogyzsitfa felé a 6803-as út.

Története[szerkesztés]

Nevét 1331-ben Seyner, 1354-ben Zyner alakban említették először, mint a Szenyéri család birtokát. 1425-ben thapsoni Anthymus János alnádor fiainak, Miklósnak és Jánosnak, a birtoka. 1436-ban már plébániája is volt. 1465-ben a nagyszakácsi községre vonatkozó határjáró levélben is szerepelt. 1482-ben városi kiváltságokkal bírt.

Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben a helység az esztergomi káptalan birtokai között volt felsorolva. Az 1715. évi összeírásban 15 háztartással szerepelt és gróf Nádasdy Tamás birtoka volt, míg 1726-ban ismét az esztergomi káptalané, mely az 1910-es években is a legnagyobb birtokosa volt.

1732. június 28-án jobbágyzendülés tört ki a faluban,[3] amelynek 250. évfordulóján emléktáblát helyeztek el az önkormányzat épületén.[4]

A 20. század elején a községhez tartozott Arad-puszta is, melyről 1363-ban van először adatunk. 1482-ben Szenyér várának tartozékai között sorolták fel; 1536-ban az esztergomi káptalané, 1726-1733-ban felerészben az esztergomi káptalan, felerészben Festetics Kristóf birtoka volt. A 19. században az esztergomi káptalan bírta.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Balogh József (független)[5]
  • 1994–1998: Balogh József (független)[6]
  • 1998–2002: Balogh József (független)[7]
  • 2002–2006: Bali Gyuláné (független)[8]
  • 2006–2010: Bogdán Imre János (független)[9]
  • 2010–2014: Bogdán Imre János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Bogdán Imre János (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Nagy Zoltán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
302
303
315
300
280
297
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 50,2% cigánynak, 3% németnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,5%, református 3,7%, felekezeten kívüli 53,8% (4,3% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Szent Pál-templom[szerkesztés]

A település egyedülálló értéke a 13–14. századból származó egykori templom, amely ma a lakóházaktól távolabb, a temetőben áll.[13] A megye legrégebbi temploma román és gótikus stíluselemeket ötvöz. A 18. században barokkizált műemlék-templomot először 1333-as pápai tizedjegyzék említi. Árpád-kori freskórészleteit az 1960-as években tárták fel. Csak szentélye és kórusa eredeti, ugyanis a 2000-es évek elejére teljesen kifosztották; a 2010-es években felújították.[3]

Szenyér vára[szerkesztés]

Várát először 1464-ben említették, ekkor Tapsonyi Anthimi László birtokában volt, akitől azonban a király elvette és Kanizsai Lászlónak adományozta. Az 1471. évi 29. törvénycikk az itteni erősség 25 nap alatt való lerombolását rendelte el, amit azonban valószínűleg nem hajtottak végre, mert ugyanez évben, november 25-én, Laki Thúz János és Miklós birtokában találjuk. 1482-ben Tapsonyi Anthimi János fia János, tartozékaival együtt, 6000 frt-ért Vesaki Perottusnak, az esztergomi érseki birtokok kormányzójának adta el, de a beiktatásnak az erődítmény várnagya, Laki Thúz János nevében, ellentmondott.

Bakócz Tamás esztergomi érsek 1519-ben végrendeletileg az esztergomi káptalannak hagyományozta. 1536-ban az esztergomi káptalan volt a földesura, 1550-ben pedig Wárday Zsigmond.

1556-ban az erősségnek Nagy Balázs volt a vajdája, ekkor a törökök sikertelen támadást intéztek az erődítmény ellen. 1562-ben gróf Nádasdy Tamás birtokában volt. A vár őrsége ekkoriban messze földön híres volt a törökökkel vívott párbajairól. 1566-ban, Szigetvár elestének hírére, az őrség a várat felégette és megszökött.

A törökök felépítették ugyan a várat, de az többé nem szerepelt a hadtörténetben.

A vár egy 15 hold területű körülsáncolt dombon állt. Ma már csak a szántás közben előkerülő téglák tartják fenn az emlékét. A vár képét az esztergomi káptalan szenyéri uradalma még a 20. század elején is pecsétjén viselte.

A várdomb egykor őskori földvár lehetett az ott található bronzkori és kelta cseréptöredékek bizonysága szerint.

A szenyéri várból ma már csak a földsáncok látszanak.[14]

Aradpuszta[szerkesztés]

Az aradpusztai horgásztó

A Szenyérhez tartozó Aradpuszta mellett horgásztó várja a vendégeket.[15]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Népszava: Krisztus Jézus árulója (Száz éve gyilkolták meg Simon Józsefet) (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  4. ↑ Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  5. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  7. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. ↑ Szenyér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. ↑ Szenyér Helységnévtár
  13. ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  14. ↑ A középkori Szenyér (geoláda, Balogh Béla). (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  15. ↑ Az aradpusztai horgásztó. (Hozzáférés: 2016. május 1.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szenyér&oldid=26849745”