Zimány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zimány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Zimány címere
Zimány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Takács János (független)[1]
Irányítószám 7471
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség527 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség43,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 54′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 54′ 42″
Zimány (Somogy vármegye)
Zimány
Zimány
Pozíció Somogy vármegye térképén
Zimány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zimány község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvár határától 7 kilométerre északkeletre fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak a 6505-ös útból Toponár városrész központjában kiágazó 65 112-es számú mellékúton érhető el, Orci településen keresztül.

Címere[szerkesztés]

A község pecsétjén, amely először 1789-ben fordult elő iraton, három álló gabonaszál, mellette egy sarló található. Ez a motívum, a helyi templom stilizált képe és a felemelt jobbjában kardot tartó oroszlán található jelenleg Zimány község címerében. Az oroszlán a Zimányban az 1770-es évektől a 20. század közepéig birtokos gróf Niczky család címerében szerepelt.

Története[szerkesztés]

A település neve első ízben 1268-ban fordul elő a fennmaradt írásos emlékekben, Terra Zigma alakban. A 15. század közepén Osztopáni Pál volt a földesura. A 16. században csaknem teljesen elpusztult, majd a török uralmat követő újjáépítés után a 18. században a Wlassics, a Gyulai Gaál és a Niczky családok birtokolták. A két világháború között Eszterházy Miklósnak volt itt nagyobb birtoka.

A község határában 1944. március 17-én kilenc bomba hullott az amerikai repülők támadása során. A bombák egy szántóföldre estek, így emberéletben és épületekben nem okoztak kárt.

Mai élete[szerkesztés]

A 197 lakóépület hat utcát alkot. A porták jelentős része az 1970-es évek beépítési szokásaira utal: ebben az időben sok régi ház helyére újat építettek. Rendezettség, szerény módosság jellemzi a község képét. A művelődési otthon és könyvtár mellett egy nyugdíjas napközit is átadnak a közeljövőben. Ezen kívül egy ifjúsági klub és egy nyugdíjas klub is működik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Farkas Imre (MSZP)[3]
  • 1995–1998:
  • 1998–2002: Takács János (független)[4]
  • 2002–2006: Takács János (független)[5]
  • 2006–2010: Takács János (független)[6]
  • 2010–2014: Hideg László (független)[7]
  • 2014–2019: Takács János (független)[8]
  • 2019-től: Takács János (független)[1]

A településen az 1994. december 11-én megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert mindkét jelölt, a függetlenként induló, négy évvel korábban még szocialista színekben polgármesterré választott Farkas Imre és az MSZP színeiben vele szemben elinduló Hideg László egyaránt 132-132 érvényes szavazatot szerzett (érvénytelen szavazat négy volt, a szavazásra jogosult 439 lakos közül 268 fő járult az urnákhoz).[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
574
554
560
533
527
527
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 4,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,6% (17,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Hosszú idő óta hagyományosan visszatérő rendezvény a faluban az augusztusban tartott jókúti búcsú. A község határában lévő, ma már kútfejjel ellátott forrásról azt tartja a néphit, hogy egykor – a történet az idők homályába vész – egy vak embert látóvá tett a vize. Ezen a napon tábori misére gyűlnek össze a kútnál a helybeliek, de sokan eljönnek a környéken lakók közül is.
  • Templom (19. század vége)
  • Augusztus első szombatján rendezik a falunapot rengeteg kulturális műsorral, amelyek egész nap folyamatosan zajlanak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  5. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  8. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  9. Zimány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. Zimány Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]