Jákó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jákó
Jákó címere
Jákó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kadarkúti
Jogállás község
Polgármester Kovács János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7525
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 646 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 37,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jákó  (Magyarország)
Jákó
Jákó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 45″, k. h. 17° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 45″, k. h. 17° 33′ 10″
Jákó  (Somogy megye)
Jákó
Jákó
Pozíció Somogy megye térképén
Jákó weboldala

Jákó község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvártól nyugatra, közúton 29, vasúton 20 km-re.

Megközelíthető vasúton a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon;
közúton a 61-es főútról Nagybajomnál letérve.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jákó nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először.

1438-ban Albert király Hetesi János itteni birtokait Guthi Ország Mihálynak és Jánosnak adta. 1526-ban II. Lajos király Jákó egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek, Péternek és Balázsnak adományozta.

1536 és 1559 között több birtokosa is volt; köztük a Wárdayak, Ipoltfi János, a Pernesziek, Derecskei Pál, Magyar Bálint, Alya Máté, Derecskei Pál, Regethey Gáspár is a birtokosai voltak.

1560-ban Perneszi Farkas adományt nyert I. Ferdinánd királytól itteni birtokaira.

Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1571-ben pedig 5 házból állt.

1672-ben Csepely György megvette Perneszi János itteni birtokait, 1678-ban pedig Perneszi Ferenc itteni birtokrészeit Csepely György özvegyének Lábody Katalinnak idegenítette el.

1715-ben 5 háztartást írtak benne össze.

1726-1733 között felerészben a Perneszi, felerészben pedig a Thulmon családé volt.

1776-ban Tallián Ádám özvegye, Rosty Ferenc, báró Révay, a Pálffy-örökösök, Pados János, a Nagy, a Terstyánszky és a báró Calisius családok voltak birtokosai.

1835-ben a Vizeki Tallián család, Csépán Antal és József birtoka, majd az 1900-as évek elején Rónaszéki Trux Hugóné Kacskovics Margit és Biró Sándor volt a nagyobb birtokosa. A községbéli kúriák közül kettőt Csépán József és Antal építtettek a 19. század negyvenes éveiben. Egyet Hegedüs József a 19. század közepén és egy úrilakot Marton Lajos 1905-ben.

A községhez tartozott Cserebók-, Jajgató-puszta és József-major is (azelőtt Nagysár-puszta). Ennek a helyén a középkorban Pap-Sára nevű település állhatott, melyről 1435-1438-ból maradtak fenn adatok:

1435-ben Hetesi János birtoka volt, 1438-ban Guthi Ország Mihály és János nyerte adományul.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 798 lakosából 758 magyar volt. Ebből 522 római katolikus, 267 református volt. A község határában sok őskori lelet fordul elő.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1856-ban épült.

Itt született[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Zrínyi Miklós (1949. május 22. –) tanszékvezető egyetemi tanár (BME Fizikai Kémia Tanszék ) , a kémiai tudományok doktora (BME), 1993, a kémiai tudományok kandidátusa (ELTE), 1987, egyetemi doktor (ELTE), 1977
  • Nagy Bella, Jókai Mór második felesége

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]