Heresznye

Heresznye címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Somogy

Kistérség 2012-ig

Barcsi

Jogállás

község

Polgármester

Kolics Gábor (FIDESZ)^[1]

Irányítószám

7587

Körzethívószám

82

Népesség

Teljes népesség

280 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

28,28 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

9,90 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Heresznye

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,05597°, k. h. 17,27446°

Heresznye

Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46,05597°, k. h. 17,27446°

Heresznye weboldala

Heresznye (horvátul Rasinja^[3]) község Somogy megyében, a Barcsi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Nagyatádtól délre, a Dráva közelében, Vízvár és Bolhó között fekvő település.

Története [szerkesztés]

Heresznye Árpád-kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza.

Nevét már 1219-ben említették az oklevelekben-ben Haraznia iuxta Dravam alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt, majd 1384-ben pedig már két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek.

1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt, majd később a Marczaliak birtokába került, 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.

Az 1536-os adólajstrom szerint Felsőheresznye Török Bálinté, Alsóheresznye pedig Báthori Andrásé és az itteni plébánosé volt.

1550-ben Felső-Heresznye Tahy Ferencé, Bolhó-Heresznye Báthori Andrásé.

Az 1660-as pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említette. ,

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól.

1726-ban és 1733-ban már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben pedig már ismét önálló jobbágyközség volt, és a Széchenyiek voltak továbbra is a földesurai, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosa báró Solymossy Ödön volt.

A 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták.

1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmadrésze leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 715 lakosából 87 magyar, 628 horvát volt. Ebből 707 római katolikus, 6 izraelita volt.

Források [szerkesztés]

Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek [szerkesztés]

↑ Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)