Torvaj
| Torvaj | |||
 | |||
| Utcakép az evangélikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Léner Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8660 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 198 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 18° 02′ 41″ | |||
 Torvaj
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Torvaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Torvaj község Somogy vármegyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu a megye szélén, a Balatontól nem messze.
Fekvése[szerkesztés]
Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található. Közigazgatási területét súrolja ugyan a Tab-Zamárdi közti 6501-es út, de a lakott területei vonatkozásában így is zsákfalunak tekinthető, mivel a központja csak az említett útból Lulla Ecseny településrészében leágazó 65 138-as úton érhető el.
Története[szerkesztés]
Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.
1334-ben Ugron özvegyének és fiának, Miklósnak birtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.
1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-1574-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.
Az 1671-1687 között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.
1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.
A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536. és az 1557. évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.
1996. június 21-én tornádó söpört végig a falun, hatalmas károkat okozva.[3]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Ifj. Ványi Sándor (független)[4]
- 1994–1998: Forró György (független)[5]
- 1998–2002: Forró György (független)[6]
- 2002–2006: Csuthy László (független)[7]
- 2006–2010: Csuthy László (független)[8]
- 2010–2014: Léner Péter (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014-2019: Léner Péter (Fidesz-KDNP)[10]
- 2019-től: Léner Péter (független)[1]
A településen 1994. március 26-án időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott.[11]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 245 | 239 | 235 | 205 | 209 | 198 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2% németnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,3%, evangélikus 13,8%, felekezeten kívüli 10,5% (12,1% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességek[szerkesztés]
- A római katolikus templom 1755-ben épült egy korábbi középkori templom helyén. A bejárata fölött elhelyezkedő kronogramma kiemelt betűi az 1756-os évszámot adják ki.[13]
- Az evangélikus templom 1859-ben készült el.
-
Az evangélikus templom -
A katolikus templom kronogrammája -
Világháborús hősi emlékművek -
Játszótér
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tornádó Sérsekszőlősön
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Torvaj Helységnévtár
- ↑ Római katolikus templom. Muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)
