Torvaj
| Torvaj | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Léner Péter (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8660 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 264 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 23,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Torvaj
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Torvaj
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 46′ 2,35″, k. h. 18° 2′ 31,42″ | |||
| Torvaj weboldala | |||
Torvaj község Somogy megyében, a Tabi kistérségben. Kicsiny falu Somogy megye szélén, a Balatontól nem messze.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található.
Története [szerkesztés]
Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven.
Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.
1334-ben Ugron özvegyének és fiának Miklósnak bírtoka volt.
1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plebániáját is említették.
1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen.
1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.
1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-157-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.
Az 1671-1687között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott.
1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké.
1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.
1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.
A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt:
Lulla [szerkesztés]
1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között soroltak fel. 1288-1381 között a veszprémi káptalannak, 1302-ben a mellette fekvő Szent-László-pusztán székelő prépostságnak is voltak itt birtokai.
1332-1337 között neve ugyancsak szerepelt a pápai tizedjegyzékben, ekkor már plébániája is volt. A 14. században az Ugali családé volt, Ugali Pál halála után Kővágóőrsi Kis György birtokába került, majd 1411-ben Csapi András nyerte adományul, 1428-ban pedig Rozgonyi Istvánnéé lett. 1438-ban a Batthyányiakat és a Fajszi Ányosokat iktatták birtokába, 1460-ban Felsőendrédi Somogyi Imre és Ugron Imre volt a birtokosa. 1463-ban a veszprémi püspökségnek is voltak itt birtokrészei. 1536-ban Gyönköddel együtt Baronyay Mátyás, Perneszi Egyed, Imre és Istvánné, Koródi Demeter, Fajszi Ferenc, a szentlászlói prépost, a veszprémi püspök, Ugron Bernát, Ellyevölgyi László és Regetei Gáspár voltak birtokosai. 1557-ben mindkét falu a Perneszi nemeseké, Magyar Bálinté és Takaró Mihályé volt. 1572-ben Tihany várához tartozott. 1577-ben Lullát Perneszi András felsőlendvai várnagy és fiai nyerték adományul.
Az 1573-1574 évi adólajstrom szerint még 49 házból, 1580-ban pedig 34 házból állt.
1609-ben már puszta volt. 1618-ban Tóti Lengyel János szigligeti kapitány bírtoka volt. 1703 körül Vörös János özvegyének birtoka volt. 1726-ban a Lengyel és a Mérey, 1733-ban csak a Lengyel család birtoka volt, majd 1856-ban a Gotthard család birtokolta.
Gyönköd [szerkesztés]
Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536 és az 1557 évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.
Nevezetességek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
