Sántos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sántos
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Kistérség Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Tóth Imre[1]
Irányítószám 7479
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 531 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sántos  (Magyarország)
Sántos
Sántos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 17° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 17° 52′ 57″
Sántos  (Somogy megye)
Sántos
Sántos
Pozíció Somogy megye térképén

Sántos község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os főúton. Ha észak (Kaposvár ) felől[3] közelítik meg a községet gyakorlatilag itt lépnek be a Zselicségbe, tehát a Zselic kapuja.

Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a 'keresztelése' előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sántos télen

Sántos nevét csak a török hódoltság utáni korszaktól kezdve emlík az oklevelekben.

Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt.

1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herczeg Esterházy-féle hitbizományé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kis, és relatív fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen régi középület a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.

Honlapja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sántos Község Hivatalos Honlapja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 61-es főút felől.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]