Sántos
| Sántos | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség 2012-ig | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Tóth Imre[1] |
| Irányítószám | 7479 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 532 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 46,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sántos
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Sántos
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| é. sz. 46,34383°, k. h. 17,88250° | |
Sántos község Somogy megyében, a Kaposvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os főúton. Ha észak (Kaposvár ) felől[3] közelítik meg a községet gyakorlatilag itt lépnek be a Zselicségbe, tehát a Zselic kapuja.
Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a 'keresztelése' előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.
Története [szerkesztés]
Sántos nevét csak a török hódoltság utáni korszaktól kezdve emlík az oklevelekben.
Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt.
1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herczeg Esterházy-féle hitbizományé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Kis, és relatív fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen régi középület a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.
Honlapja [szerkesztés]
Sántos Község Hivatalos Honlapja
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 61-es főút felől.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
