| Csákány |

Csákány címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Somogy |
| Kistérség 2012-ig |
Marcali |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Németh Endre[1] |
| Irányítószám |
8735 |
| Körzethívószám |
85 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
298 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
18,52 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
16,09 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,54126°, k. h. 17,27184°46.54126, 17.27184 |
Pozíció Somogy megye térképén
|
| é. sz. 46,54126°, k. h. 17,27184°46.54126, 17.27184 |
Csákány község Somogy megyében, a Marcali kistérségben.
Csákány első említése 1389-ből származik, amikor Segesd vár javadalmaként tartották számon. Öt évre rá a Marczali család adományként megkapta a települést Zsigmond királytól. A XV. században a falu már rendelkezett plébániával, egy másik templommal és egy ferences kolostorral is. A portyázó törökök 1532-ben megtámadták a védtelen kolostort és legyilkoltak négy szerzetest. Az erősödő török támadások miatt a ferencesek elhagyni kényszerültek otthonukat. Később visszatértek, és 1544 és 1566 között a kolostort átépítették, a ferences templomot 10 támpillérrel erősítették meg. 1586-ban a várat bevették a törökök, 100 évig az ő kezükön is maradt.
A XVIII. században a település újraéledt, a XIX. század végén számos földbirtokos költözött ide a jó minőségű termőföldnek köszönhetően. A XX. század elején Hertelendypuszta (igazabban Andormajor, Hertelendy Andor birtokos után), Léhnerpuszta és Pajzspuszta Csákányhoz tartoztak.
1950-ben itt alakult meg a régió első termelőszövetkezete.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]