Balatonmáriafürdő
| Balatonmáriafürdő | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség | Marcali | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Galácz György Vince[1] | ||
| Irányítószám | 8647 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 656 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 24,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Balatonmáriafürdő weboldala | |||
Balatonmáriafürdő belföldi üdülőhely, község Somogy megyében, a Marcali kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A XIX. század végén még Festetics családi kézben lévő, selymes, homokos és elég széles parttal rendelkező Balatonmáriafürdőt és környékét filoxéra-vész kezdte pusztítani. Ez az elterjedt szőlővész, nemcsak a híres csopaki, badacsonyi, füredi és zalai bortermelőket tette tönkre, de egész Európában „szőlőkáoszt” okozott. A filoxéra-vész közben eltűnt borok közül, az 1968-ban kiveszettnek hitt pintesre, Németh Márton Cserkút mellett rátalált. Szórványban lelhető csak fel egy-egy tőkéje.
A Balatonnak fejlődnie kellett. Gróf Széchenyi Imrére, az akkori kormánybiztosra hárult a felelősség, hogy parcellázza a területet. Szívügyének tekintette. Bravúrosan teljesített, három-négy év alatt újra hazai és külföldi elvárásoknak is megfelelő magyar bort kaptunk.
Egyre többen kezdtek fürödni, de az első fürdőház, csak az 1880-as években jött létre, az első fürdőegylet pedig csak 1902-ben alakult. A Déli Vasút Társaság megállóhelyet létesített (1932-től a MÁV vette kezelésbe).
Mária-telepen és Hullám-telepen egyre több szálloda, ill. panzió alakult. Divatba jött a nyaralás, 1925-ben egyesítették a két telepen lévő területet és lett Mária-telep, ezt a nevet Széchenyi gróf feleségéről, Andrássy Máriáról kapta. A kikötő később, 1969-ben készült el. Mostani nevét, Balatonmáriafürdőt, 1927-ben kapta, majd községi rangot érdemelt ki. A második világháború hulláma a Balaton déli partján is végigsöpört, de nagyobb csatákra nem került sor.
A lakók száma egyre nőtt, bár inkább nyugdíjasokból állt. 1918-ban 555 lakost, 1926-ban 711 lakost, majd 1944-ben 800 lakost számoltak. 1977-ben azonban csökkent a látogatottsága az elmúlt harminc évhez képest, 761 főt számoltak és jelenleg 580 házat tartanak nyilván.
1942-ben megépült a parkszálló, így 2760 fő látogatót számoltak, köztük 45 külföldit.
További fejlődéseknek örvendezhetett a fürdőhely, sok pénzből emeletes szállóhelyek, éttermek, üdülőházak épültek, de a legnagyobb fejlődést az 1969-ben elkészült Övcsatorna hídja jelentette (az Övcsatorna átszeli Máriát, a kikötő a csatorna végénél van).
Ma is nagy iramban fejlődik Balatonmáriafürdő, két másik településsel, Balatonkeresztúrral és Balatonújlakkal, közös tanácsuk van, szinte már össze is épültek. Sok a német nyelvterületről érkező vendég, német testvérvárosai és vendéglői is vannak. De a magyar turistákat (vagy nyaralókat) is, szívesen várják a badacsonyi hegyekre és a keszthelyi öbölre néző strandhelyek.
2007-ben átkerült a Fonyódi kistérségből a Marcali kistérségbe.
[szerkesztés] Megközelítés
Budapestről gyorsan, az M7 autópályán közelíthető meg.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Balatonmáriafürdő az Irány Magyarország! honlapján
- Térkép Kalauz – Balatonmáriafürdő
- Lap.hu linkgyűjtemény
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||

