Hosszúvíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúvíz
Hosszúvíz címere
Hosszúvíz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Marcali
Kistérség Marcali
Jogállás község
Polgármester Csizmadia Attila János[1]
Irányítószám 8716
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 42 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 6,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,10 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hosszúvíz (Magyarország)
Hosszúvíz
Hosszúvíz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 16″, k. h. 17° 28′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 16″, k. h. 17° 28′ 01″
Hosszúvíz (Somogy megye)
Hosszúvíz
Hosszúvíz
Pozíció Somogy megye térképén

Hosszúvíz község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúvíz Somogy megye egyik legkisebb, még önkormányzattal rendelkező községe. Létrejötte Mária Terézia uralkodásának idejére tehető. 1760 körül született a falu, amikor többnyire Csehországból idetelepült németek népesítették be. A község első neve Hidas lett a sok ér, patak miatt, később ezt már csúfnévnek tartották. Az úttest egykor jellegzetesen nadrágszíj-telkei közepén haladt. A (nem középkori család) Hunyady-birtokon települők először dohánytermesztéssel foglalkoztak. A falu Fő utcájának keleti oldalán két festett neogót ízlésű, elfogadható állapotú, nem restaurált, kőkereszt áll feszülettel és Mária Magdolnával. A résztelepülésként kelet felé idetartozó Cserfekvés 20. század eleji település. A harmincas években 325 lakosa, 64 háza volt. 1959-ben Termelőszövetkezet alakult, s 1963-ban egyesült a mesztegnyőivel. Ekkor egyesült a tanács is. Hosszúvíz társközség lett. Ez idő tájt indul meg az elvándorlás (Hosszúvíznek ekkor 180 lakosa, volt most 74 fő, Cserfekvésnek ekkor 200 fő lakosa, most 12 fő). A II. világháború után a környezeti adottságokra épülő libatenyésztés volt a fő jövedelem forrás, ez a körzetesítések után kezdett hanyatlani, majd megszűnt. A község egyetlen utcájának nyugati oldala végig beépített, a keleti oldalnak alig fele. 37 lakóházból 5 faház néhai Urr Béla polgármester idejéről budapestiek „nyaralója”, másik pedig külföldiek (olasz vadászok -eladó, Németországból visszatért német származásúak) vásároltak meg. A község legalább öt háza eladó. Parasztházai inkább kisméretűek, egyesek ízlésesek, sokan romosak. Gazdasági épületeik közül már csak két istálló áll, kapuval, két vörös szemöldökös ablakkal. A keleti, parcellázatlan részen kapott helyett a park és az új, 1996-ban épült tégla harangláb. A 37 sz. Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal vonatai helyett 2009. december 13-tól autóbuszjáratok közlekednek. (A Hosszúvízről Mesztegnyő állomáson nem vehető igénybe a korábbi Brmot vagy Bzmot jelzetű motorvonat, amely nem jár.) Épületeinél ápoltabb temetője van a Mesztegnyő felé vezető úton. A másik irány, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet védett erdejébe vezet. Hosszúvíz községhez tartozik a földúton megközelíthető Cserfekvés és Virágos-puszta. 2005-ben már mobilposta-szolgálat jár a településre és Cserfekvésre is. A még a szocializmus idején épült kis kultúrháza ad otthont az Önkormányzati Irodának és az orvosi rendelőnek. A lakosság ellátását az önkormányzat pályázati pénzből, falugondnoki szolgálata oldja meg egy kisbusszal. Klímája igen nedves. Bár homokbuckán fekszik, levegője rendkívül tiszta. Olykor amatőr csillagászok végeznek megfigyeléseket éjszakai egén, amely élményszerűen gazdag csillagképekben.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúvíz községben két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, amely a kipusztulástól is veszélyeztetett állat- és növényritkaságok otthona.

Az egyik az egykori homokbánya, ahová parti fecskék és gyurgyalagok települtek. Ezeknek a madaraknak egyik legnépesebb populációját éppen itt lehet megfigyelni. Egy madárról kapta a nevét a település határában található védett legelő is. A Gólyás-réten gyakran látni az Európa-szerte ritkaságnak számító fekete gólyát. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert számos szigorúan védett növényritkaságnak is otthont ad. A tőzikétől egészen a késő őszig nyílik valamilyen vadvirág. Nagy számban vannak itt kosborok, tárnicsok és különféle nárciszok, a legkülönlegesebb védett virág pedig a kockás liliom. Legtöbbet hóvirágból és tőzikéből találni. Kora tavasszal egész rétnyi területek borulnak fehérbe, szinte szőnyegszerűen virágzik a tavasz első két vadvirága.

A világháború idején Hosszúvíz határában egy erdőrészt teljesen elaknásítottak. Azon a területen sokáig nem lehetett fát kivágni, s ezért igazi faritkaságok: több száz éves tölgyek és kőrisek maradtak a kényszerből megvédett erdőben.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hosszúvíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]