Balatonendréd

Balatonendréd
Balatonendréd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség 2012-ig	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Késmárki Tibor
Irányítószám	8613
Körzethívószám	84
Népesség
Teljes népesség	1370 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	34,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	40,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonendréd Pozíció Magyarország térképén
Balatonendréd Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46,83869°, k. h. 17,97430°46.83869, 17.9743
Balatonendréd weboldala

Balatonendréd község Somogy megyében, a Siófoki kistérségben.

Fekvése

Balatonendréd a Balaton déli partján fekszik Budapesttől kb. 120 km távolságra. Az M7-esről közvetlen lejárattal rendelkezik, a tó felől pedig Zamárdiból ágazik el az út, amelyen végighaladva a községbe jutunk. A zsáktelepülés a Balaton déli partjától mintegy 4-5 kilométerre fekszik. Közúton vagy kerékpáron lehet csak megközelíteni, vasútja nincs ugyan, de az autóbuszjáratok Siófok felé viszont rendszeresek és gyakoriak. A települést - keleti irányba - Ságvárral csak egy földút köti össze.

Története

Egy 1082-ből származó oklevél említi először a falu nevét, melyet az Endre-András névből eredeztetnek. A község védőszentje is Szent András. Előbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka lett. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta cserébe. A Karancsó-hegyen egy honfoglaláskori lovas sírjára bukkantak.

A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát megerősítették. A megszállók kiűzésekor állítólag a menekülő törökök a Várcsige-hegy oldalában ásták el kincseiket, amit azóta is hiába keresnek. A török időkből maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa-hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda-hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett.
A falu további története a tihanyi apátság birtokpereiből követhető nyomon. 1593-tól a 15 éves háborúban valószínűleg elpusztult a falu, majd a következő száz évben folyamatosan benépesült, s gyarapodott. A XVIII. század közepén csűrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza a lakók a református hitről a római katolikusra. Iskolája már a XVII. században is volt a falunak. Az XVIII. század végén építettek egy újabbat, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bővítettek.

A két világháborúban összesen 99 balatonendrédi esett el, 1993-ban avattak emlékművet a tiszteletükre. 1948-ban alakult a termelőszövetkezet, mely 8 évig működött. 1956-ban a falu szülötte, Vidovics Ferenc Somogy egykori főispánja felrázta a községet. A forradalom leverése után néhányan a főispánnal külföldre menekültek, míg a többiekre börtön és meghurcoltatás várt. Az 1959-es tsz megalakítása az ipar fejlődését is elősegítette. A lakosság több mint háromnegyede a mezőgazdaságból élt. Az előző század 60-as éveiben szövetkezeti támogatással fölelevenedtek a régi néphagyományok, a közművelődés, és az oktatás színvonala is emelkedett. Egyebek mellett új művelődési ház épült. 1970-ben Endrédet összevonták Zamárdi tanácsával. A társközségi szerepkör hatására romlott az előző években nyert fejlődés. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan nőni kezdett a lélekszám, lakóteleppel bővült a település. A Zamárdi felé eső területen 86 telket parcelláztak. 1985-ben érdekképviselet szerephez jutott a helyi elöljáróság. Bővítették az iskolát, telkeket osztottak. Az önállóság teljesen 1990-ben valósult meg. Először a körjegyzőséggel, majd két év múlva az önálló önkormányzattal.

Nevezetességei

Kájel Csipkeház

Egy magánházban áll az a csipkemúzeum, melyet Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve. Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló. Az itt látható csipkék csaknem egy évszázad termékei, néhány olyan különlegességgel, mint a 600-700-as cérnából készített - amely nem vastagabb az emberi hajnál - vert vagy horgolt darab. A brüsszeli csipke a legvékonyabb, s hogy kiemeljék a mintát, egy vastag szálat visznek végig rajta. Gyakori minta a pókos, a virágos, a tulipános, a szegfűs és liliomos, de számokat is használtak, a nyolcas például gyakran visszatérő motívum. Az Európa-szerte híres Kájel-csipke 1908-22-ig virágzott. Utána az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról. Pedig az országban Tokajtól Kaposvárig sokfelé volt csipkekészítő üzeme az endrédieknek. Erről pedig a levelezések és számlák tanúskodnak, amit Kájel Endre lánya, Sára szeretne kiadott formában megőrizni az utókornak. Előfordult, hogy a parókiában 12 kiló végcsipke volt, amit 40 telepről küldtek. Az üzemben 25-50 méteres végcsipkét is készítettek. A függönyökön általában öt méter végcsipke van, amit egy asszony készített el. Ehhez 74 pár orsót kell jobbról balra, balról jobbra forgatni. A Csipkeház hitelesen mutatja be a helyi csipkeverés múltját és változásait. Megtekinthető június 26-tól augusztus 20-ig, valamint előzetes egyeztetés alapján.

Vadétkek sütő-és főzőversenye

A Duda-hegyen látnak neki évről évre amatőr és profi szakácsmesterek a vadak különleges zamatú húsából versenyételeik elkészítéséhez. Készülnek levesek, pörköltek, tokányféleségek valamint roston sültek különböző erdei gyümölcsökkel, gombákkal körítve.