|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| Visz |

Visz címere |
|
| Közigazgatás |
| Ország |
Magyarország |
| Régió |
Dél-Dunántúl |
| Megye |
Somogy |
| Kistérség 2012-ig |
Fonyódi |
| Jogállás |
község |
| Polgármester |
Szücs Attila Gábor[1] |
| Irányítószám |
8681 |
| Körzethívószám |
85 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
199 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
33,06 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
6,02 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46° 43′ 34,03″, k. h. 17° 46′ 57,65″46.7261194444, 17.7826805556 |
Pozíció Somogy megye térképén
|
| é. sz. 46° 43′ 34,03″, k. h. 17° 46′ 57,65″46.7261194444, 17.7826805556 |
| Visz weboldala |
Visz község Somogy megyében, a Fonyódi kistérségben.
Balatonlellén és Látrányon keresztül a régi 67-es úton letérve Viszre lehet eljutni (10 km), illetve az M7-es autópályáról új 67-es gyorsforgalmi úton Kaposvár irányában lehet elérni a települést (9 km).
Erdős dombok, szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körül. A Balatonra érkező turisták szívesen kirándulnak a Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő településre
A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a székesfehérvári káptalan birtokjegyzékében található, de az itteni plébános és Fánchy Ferenc is birtokosként szerepel. A török hódoltság idején a település elnéptelenedett. Az eredeti falutól délebbre, a mai helyén építették újjá. 1726-ban a Rendesi Bárány családé. 1773-tól a család ezek örökösei és Jankovich Antal özvegye a tulajdonos. A 19. század első felében a Palocsay és a Szalay családnak is volt itt birtoka. A visziek állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de jellemző volt a fazekasság is, több egykori égetőkemence nyomaira bukkantak a földmunkák során.
A két világháború áldozatainak névsorát márványtábla örökíti meg a haranglábon. A település 1945 után gyors fejlődésnek indult. A falu lakóinak többsége a környékben alakult állami gazdaságokban talált munkát. Az 1955-ben létrejött termelőszövetkezet 624 katasztrális holdon gazdálkodott. 1971-ben egyesült a látrányi szövetkezettel. 1972-ig általános iskola is volt a faluban, ám azóta iskolabusz viszi az iskolásokat és az óvodásokat Látrányba. A buszközlekedés jó, napi 16 járat van Karád, Balatonlelle és Kaposvár felé.
- Viszi csárda
- Visz-Csacsifarm
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]