Tikos (Magyarország)
| Tikos | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Kistérség 2012-ig | Marcali |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kónya László[1] |
| Irányítószám | 8731 |
| Körzethívószám | 85 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 122 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 36,42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tikos
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Tikos
Pozíció Somogy megye térképén
|
|
| é. sz. 46° 38′ 6,90″, k. h. 17° 17′ 18,10″ | |
| Tikos weboldala | |
Tikos község Somogy megyében, a Marcali kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Marcalitól északnyugatra, Főnyed és Hollád közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
A település és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, ezt bizonyítják a település közelében futó M7-es autópálya nyomvonalában 2003-ban feltárt késő bronzkorból és a római korból való leletek is.
Tikos Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említette először oklevél Tykus néven.
A 14. század közepén Fejéregyházi György birtoka volt, akinek leányát I. Lajos király 1368-ban fiúsította.
1405-ben Anthimus fia, János, nyerte Fejéregyházi Katics asszonytól, majd 1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György kapta meg.
A 14. században három ilyen nevű helység volt egymás mellett:
1417-ben a Középtikos nevű helységben lévő Sávolyi Gyöke család birtokait Anthimus fia, János nyerte adományul. 1474-ben pedig Véssey Miklós zálogosított el egyes részeket Alsó-Tikos helységben.
Az 1464-1482 közötti években Szenyér várának tartozékai között szerepelt.
1480-ban Berzenczei Sandrin pert indított Közép-Tikos miatt Páti Török Kocsárd ellen. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály, itteni birtokrészeit Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Herman fia Lászlónak zálogosította el.
1486-ban Mátyás király Páti Török László itteni birtokait Tolnai Bornemisza Jánosnak adományozta, aki azonban, kegyelmet eszközölve ki számára, birtokai felét neki visszaadta.
1496-ban Hollád-Tikos is említve volt, amely ekkor a Tóti Lengyel család birtoka.
Az 1536 évi adólajstromban is két Tikos nevű helységet találunk: Tikos, Holáddal együtt, az esztergomi káptalan birtoka, Kápolnás-Tikos pedig Véssey László és Gáspár birtoka volt.
Az 1550 évi adólajstromban pedig már három ilyen nevű helység is előfordult: Közép-Tikos, mely elpusztultnak volt írva; földesura Lengyel Boldizsár volt, Alsó-Tikos, ennek lakosai az adólajstrom szerint szétfutottak. Ennek Véssey László volt a földesura. Hollád-Tikos', melynek Wárday Zsigmond volt a földesura.
Száztíz évvel később; az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben már csupán egy Tikos fordult elő: és ez a szigligeti várhoz tartozott.
1703 körül egy összeírás szerint Felső-Tikos Festetics Pál, Kis-Tikos Bakó Farkas birtoka volt. 1726-ban pedig Felső-Tikos Festetics Kristófé, Kis-Tikos pedig 1726-1733 között is Bakó Farkas birtoka volt.
Az 1733 évi összeírásban pedig már Felső-Tikos Nagy-Tikos alakban volt írva. 1767-ben mindkét Tikos Festetics Kristóf birtoka volt. 1776-ban Nagy- és Kis-Tikos Festetics Pálé, 1835-ben pedig gróf Festetics Lászlóé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.
1910-ben 303 magyar lakosa volt. Ebből 301 római katolikus volt.
Jegyzetek [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Tikos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
