Zselickisfalud
| Zselickisfalud | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség 2012-ig | Kadarkúti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Tibor[1] | ||
| Irányítószám | 7477 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 238 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 9,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zselickisfalud
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Zselickisfalud
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,27497°, k. h. 17,73556° | |||
| Zselickisfalud weboldala | |||
Zselickisfalud község Somogy megyében, a Kadarkúti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zselickisfalud Kaposvártól délre, a zselici dombság egyik erdőkkel körülvett völgyében, a Zselicségi Tájvédelmi Körzet határán helyezkedik el. Itt halad át a Rockenbauer Pál nevéhez fűződő dél-dunántúli kéktúra útvonala.
Címere [szerkesztés]
Címere beszédesen őrzi a település múltját. A tölgyfaág, a koronával ékesített halmok az erdő borította zselici dombokat jelképezik. A központi helyen ábrázolt vadkan rajza részben a térség gazdag nagyvad állományára, részben a hajdani királyi kanászok makkoltatásos sertéstartására utal. A címer homlokában lévő méhek és a méhkas az ősidőktől hagyományos méhészkedést jelképezik: a település területén lévő (ma már megszűnt) Márcadópuszta a nevében is megőrizte a méztized fizetésének kötelezettségét.
Története [szerkesztés]
Zselickisfalud a környéki lakok és házak között csendesen települt meg a királyi népek néhány családjából. Patakok között, erdők által körülvett település.
A községtől keletre fekvő Várhegyen honfoglalás kori erődítés sáncmaradványai találhatóak. Írásos emlékek bizonyítják, hogy Zselickisfalud már a XIII. században lakott volt. Ősidőktől hagyományos itt a méhészkedés, itt éltek a hajdani királyi méhészek és a kanászok is. A falu területén volt a középkorban Márcadópuszta, mely a nevében is megőrizte a mézsör-tized fizetésének kötelezettségét.
1339 a legrégebbi évszám, mikor először bukkan fel „Kis Folud” , a mai Zselickisfalud ősének a neve. Ekkor Baranya megyéhez tartozott. A legrégibb török idők után fennmaradt összeírás 1691-ben készült a kaposvári várhoz tartozó Esterházy birtokról. A császári kamarai tiszttartó tehát a faluban senkit sem talált.
A már a Hunyadiak korában ismert birtokos Dersffy család földbirtokából alapozta meg 1611-ben gróf Esterházy Miklós az Esterházyak Somogy megyei nagybirtokát. Esterházy-hitbizományt 1695-ben alapította Esterházy Pál (nádor) herceg.
1695-ben a kaposvári tiszttartó végzett egy összeírást. Ő már tíz adózásra alkalmas családot talált Zselickisfaludon, akiket név szerint feljegyzett.
1703-ban kezdetét vette a Rákóczi-szabadságharc, ősszel már a Balaton déli partján is megjelentek a kuruc huszárok, ettől kezdve Somogy megye is hadak járta terület lett. 1704-ben a kurucokkal szemben az osztrákok rácokat szabadítottak rá a megyére, akik szörnyű pusztításokat okoztak a Zselicségben.
1715. évi országos összeírása alkalmával 10 háztartását, 1720-ban pedig 14 háztartását írták össze, amikor is a falu gróf Esterházy Józsefé volt.
II. József 1784-1787. évi rendelete nyomán tartott népszámlálás 476 főben állapította meg a falu lakosságát. 1848 forradalma a községben 52 jobbágyháztartást, l zsellérháztartást, valamint 2 házatlanzsellér-háztartást szabadított fel. A felszabadított jobbágytelkek száma: 27 1/4, a zsellértelek száma: l. Az úrbéri birtokrendezés 1860-ban egyezség alapján történt. A kisfaludi körjegyzőség székhelyét 1877-ben Szennára helyezték át, majd 1888-1889-ben a körjegyzőség székhelye ideiglenesen újból Kisfalud volt. A falu 1909-ben kapta a Zselickisfalud nevet.
Az első világháborúban a legsúlyosabb áldozatot a paraszti gazdaságok szenvedték. Közülük került ki a temérdek hősi halott és a hadifoglyok többsége. Zselickisfaludon a világháborúba bevonult katonák száma 280, hadiözvegyeké 16, a hadiárváké 3.
Gazdasági szervezet már a századforduló előtt is alakult: a Zselickisfalud-Szilvásszentmárton-Patca Községi Hitelszövetkezet, amelyhez 1920-ban társult a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Az egyesületi életet a kor megszokott csoportjai jelentették: Gazdakör, Polgári Lövészegylet, Levente Egyesület.
A második világháborút követően Zselickisfalud szinte valamennyi családjában gyászoltak férjeket, apákat, fiúkat, testvéreket, rokonokat, ismerősöket, akik meghaltak a hazáért. A zsidóüldözések idején 7 embert deportáltak a településről.
A községet 1944. december 2-án foglalták el a szovjet csapatok. A termelőszövetkezet szervezés már az ötvenes évek első felében megindult. 1952-től 1956-ig működött az "Új Élet" Mg.Tsz. 1956-ban itt is megszerveződött a Községi Munkástanács. A forradalom leverése után a termelőszövetkezetet ismét megszervezték, majd az 1970-es évek elején ezt összevonták a szomszéd települések mezőgazdasági üzemeivel, s Szenna központtal létrejött a Zselic Táj Mg.Tsz.
A faluban egy római katolikus és egy református elemi népiskola működött egy-egy tanítóval, egy-egy tanteremben
1900-ban még 844-en lakták, ez a szám 1910 már csak 773 volt. A falu népessége a 60-as évektől csökkenni kezdett, melyet az iskolakörzetesítés (Kaposvárra) tovább fokozott. A falu népessége ‑ jelenleg 300 fő alatti ‑ a századforduló óta folyamatosan csökken, mivel erős volt az elvándorlás és ezt a vidéket is jellemezte az egykézés.
A falu házainak 95%-a vezetékes ivóvízzel ellátott, és több mint felében telefon is van. A lakosok egyik legfontosabb célja a gáz- és a szennyvízhálózat kiépítése. A lakosságnak hagyományosan a mező- és erdőgazdálkodás, valamint a helyi ipari vállalat nyújt munkalehetőséget, de sokan járnak Kaposvárra is dolgozni. Az általános iskolás gyerekek a szomszédos Szenna község iskolájában tanulnak.
A falu főterén ( 2000. év óta Hősök tere ) álló régi épületben kapott helyet a faluház terme, a Polgármesteri Hivatal kis irodája és az orvosi szoba.
Nevezetességei [szerkesztés]
A zselickisfaludi református egyház történetére vonatkozóan csak a 18. század elejétől kezdve vannak adataink. Ekkor már, mint református prédikátort tartó gyülekezet szerepel. Anyaegyházzá a 18. században léphetett elő. Az összeírások szerint Zselickisfalud anyaegyházához Patca és Szilvásszentmárton leányegyházak voltak beosztva.
A falu jelentős látnivalója az 1821-ben épült barokk stílusú református templom, mely a források szerint már a negyedik templom volt. Végleges formáját az 1884-ben végzett felújítások során érte el. A mellette lévő volt lelkészi lakásban a református egyház nyaranta ifjúsági táborokat szervez.
Turisztika [szerkesztés]
A faluban erdei iskola is működik, de a Vándor Turistaház is várja a Zselicbe kiránduló vendégeket.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Zselickisfalud települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
