Rockenbauer Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rockenbauer Pál
Rockenbauer Pál.jpg
Rockenbauer Pál, halála előtt 2 hónappal
Született 1933. január 14.
Budapest
Elhunyt 1987. november 26. (54 évesen)
Naszály
Nemzetisége magyar
Foglalkozása televíziós szerkesztő

PORT.hu-adatlap

Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14.Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője. Legtöbben a televízióban többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című filmsorozatairól ismerik.[1] Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, politikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz–biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt. Széles körű műveltségét már a kezdetektől, a Magyar Televízió 1956-os indulásától a köz érdekében kamatoztatta (többek között a gyermekosztály rovatvezetőjeként). Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett.

Alapító tagja volt a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének, amit 1978. április 1-jén hoztak létre. Ez volt az első közszolgálati természetfilmezéssel foglalkozó műhely hazánkban.[2] Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában. Forgatott a Mauna Kea-n (Hawaii), a Kilimandzsárón (Tanzánia), Qualido-n (Val di Mello), a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs mászása közben. A Magas-Tátrában megmászta a Krivánt, a Tengerszem-csúcsot, a Fehér-tavi-csúcsot, télen pedig az Osztervát. Déli sarki útjáról készült az „Egy csipetnyi Antarktisz” című filmje. „A napsugár nyomában” című alkotása – amely 13 részen keresztül vezeti körbe a nézőket Földünkön – több nemzetközi természetfilmes alkotó elismerését vívta ki.

Sírja a zengővárkonyi gesztenyésben

Egy kirándulás alkalmával a Naszály tövében, Szendehely-Katalinpuszta mellett véget vetett életének. Sírját utolsó kívánságának megfelelően a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt.[3]

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja id. Rockenbauer Pál reklámgrafikus. Testvére Rockenbauer Nóra, újságíró (rádiósként Rab Nóra néven dolgozott)[4] és Rockenbauer Ágnes állatorvos. Fia Rockenbauer Zoltán művészettörténész, kultúrpolitikus; 1990-2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2000-2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét őrzi a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra hosszútávú (560 km) turistaút is, amit az „…és még egymillió lépés” című útifilmsorozat bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben.

2003. január 14-én, születésének hetvenedik évfordulóján a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének munkatársai emléktáblát avattak a VIII. kerületi Bródy Sándor utca 26. szám alatt, egykori lakóháza falán neki, mint a „magyar televíziós természetfilmezés megteremtőjének”. A márványtáblára az „Indulj el egy úton, én is egy másikon...” című népdal, az országjáró sorozat közismertté vált szignáljának kezdő sorát vésték fel. [5]

A Rockenbauer Pál Emlékfa az Országos Kéktúra vértesi útvonalán található

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Utazás az Anktartiszon (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1969)
  • Utazás Nepálban (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1971)
  • Új-Guinea hegyei között (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1973)
  • Korallok világa, Kuba (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1983)
  • Kecskeméttől a Pamírig (Rockenbauer Pál magashegyi filmjei, filmvetítés a budapesti TIT Stúdióban), 1988)
  • Szívességből a Mediterránban (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Útikalandok sorozat, Budapest, 1968)
  • Csipetnyi Antarktisz (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Budapest, 1970)
  • Titkos Ervin, Hirling György, Barát József, Rockenbauer Pál, Szabados Tamás, Vissy Károly: Magyarok az Antarktiszon (Kossuth kiadó, Univerzum sorozat, Budapest, 1976)
  • Amiről a térkép mesél (Móra Ferenc kiadó, harmadik bővített kiadás, Budapest, 1986)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Másfélmillió lépés nyomában (magyar nyelven). Heti Válasz, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  2. Veress Kata: Szép Magyarország (magyar nyelven). Heti Válasz, 2011. június 28. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  3. Zsigmond József: Retro 89: Öngyilkos lett Rockenbauer Pál (magyar nyelven). Bama / Dunántúli Napló, 2009. január 8. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  4. Sztankay Ádám: Katartikus év (magyar nyelven). 168 óra, 2009. április 11. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  5. Emléktábla Rockenbauer Pál tiszteletére (magyar nyelven) (HTML). origo.hu, 2003. január 15. (Hozzáférés: 2013. január 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]