Thor Heyerdahl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thor Heyerdahl
ThorHeyerdahl.jpg
Született
1914. október 6.[1]
Larvik[2]
Elhunyt
2002. április 18. (87 évesen)[1]
Andora
Foglalkozása felfedező
antropológus
régész
történész
Halál oka agydaganat

Thor Heyerdahl az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thor Heyerdahl témájú médiaállományokat.

Thor Heyerdahl (Larvik, Norvégia, 1914. október 6.Colla Michari, Olaszország, 2002. április 18.) norvég utazó. Eredetileg tengerbiológus, akit érdekelt az antropológia. Kon-Tiki expedíciójával lett híres, melynek során egy tutajjal 8000 kilométert vitorlázott Dél-Amerikából a Tuamotu-szigetekre.

Az expedíció megmutatta, nem volt technikailag lehetetlen, hogy Dél-Amerikából eljussanak a Polinéz szigetvilágba. Fizikai és genetikai bizonyítékokra hivatkozva sok antropológus azonban továbbra is úgy gondolja, hogy ellenkező irányból, Ázsiából települt be Polinézia őslakossága.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thor Heyerdahl 1914. október 6-án született Norvégiában, Larvik városában. Ebben a szép kikötővárosban nőtt fel. Már gyermekkorában is érdekelték az állatok, házukban saját kis magánmúzeumot rendezett be, aminek gyöngyszeme egy keresztes vipera volt, amit saját maga rendezett be. Zoológiát és földrajzot tanult az Oslói Egyetemen, közben egy gazdag oslói barátja könyveit tanulmányozva beleszeretett a polinézek világába. Ekkor mindent hátrahagyva Polinéziába akart utazni. Az egyetem professzorai végül meggyőzték, hogy töltsön el egy évet a Marquises-szigeteken, és tanulmányozza az ott élő állatokat az Oslói Egyetem számára. Összekötötte kellemest a hasznossal, és első feleségével a Marquises-szigetekre utazott. Egy saját maguk építette bambuszházban laktak. Főleg rovarokat tanulmányoztak, de az érdeklődése inkább már a polinézek iránt lelkesedett. 1938-ban megjelentette a Vadászat a paradicsomért című könyvét norvégül (På Jakt etter Paradiset) a Marquesas-szigeteken töltött évéről. Ekkor már tudta, hogy nem a zoológiával, hanem a polinézekkel fog foglalkozni. Mivel kitört a második világháború, ezt nem tudta megvalósítani. Észak-Norvégiában harcolt a nácik ellen. 1947-ben azonban újra elindult egy saját maga eszkábált tutajjal, amivel 101 nap alatt 8000 kilométert tettek meg. Az expedícióról beszámoló könyvét 70 nyelvre fordították le, a dokumentumfilm Oscar-díjat kapott. 1955-ben egy barátjával járt a Húsvét-szigeten. Elszállítottak és felállítottak egy moai szobrot, ezzel bebizonyítva, hogy nem kell egy ilyen felállításához sok ember. 1969-ban a Ra nevű papirusztutajjal szeretett volna elhajózni Marokkóból Amerikába. A tutajt a Csád-tónál dolgozó hajóépítők készítették. Négyezer mérföld után a hajó szétesett, de egy évvel később egy újabb tutajjal - a Ra II-vel - már meg tudták tenni az utat. 1978-ban Irakból szeretett volna elhajózni Indiába a Perzsa-öblön keresztül. Dzsibutinál felégette a hajóját, a Vörös-tengernél dúló háborúk ellen tiltakozva. Ez volt az utolsó hajós expedíciója. Egyre inkább a skandináv népek kezdték érdekelni. Azerbajdzsánban ásatásokat végeztek, és felfedezni vélte a vikingek őseit. Ezzel azonban a tudomány sosem foglalkozott, szinte még meg sem cáfolták. 2002-ben halt meg Olaszországban; miután diagnosztizálták agytumorát, egy hónapig nem vett magához sem élelmet, sem gyógyszert. Urnája ottani villájuk kertjében nyugszik.

Polinéz elmélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Heyerdahl hitt benne, és hevesen kutatta azt a feltételezését, hogy a polinézek nem Ázsiából, hanem dél-amerikából származnak. Bár azt sikerült bebizonyítania egyik expedíciójával, hogy a dél-amerikai indiánok meg tudták volna tenni hajóval a Dél-Amerika és Polinézia közötti utat, azt már nem, hogy meg is tették. Elméletét természetesen a régészek és nyelvészek mindig is cáfolták, de expedíciója megalapozta a kísérleti régészetet, amely ma az egyik leggyorsabban fejlődő ága a régészet tudományának.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három feleségétől öt gyermeke született.

Expedíciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázatban foglaltaknál több expedíciója volt.

Hajó neve típusa indulás érkezés
(* terv szerint)
táv időtartam megjegyzés
Kon-Tiki balsafa tutaj Callao (Peru) Polinézia 8000 km 101 nap
Ra I papiruszhajó Szafi (Marokkó) *Amerika 5000 km 56 nap elhagyták a tengeren
Ra II papiruszhajó Szafi, 1970. május 17. Amerika 6100 km 57 nap
Tigris berdi (nád) hajó Irak Bahrein, Omán, Pakisztán, Dzsibuti kb. 5 hónap 1978. április 3-án Dzsibutinál felégette a hajót tiltakozásul a Vörös-tengernél dúló háborúk ellen.

Művei magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Aku-aku - A Húsvét-sziget titka, Gondolat, 1960
  • Tutajjal a Csendes-óceánon - A Kon-Tiki expedíció, Gondolat, 1980
  • Tigris, Gondolat, 1982

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Thor Heyerdahl felfedezőútjainak igen sok tárgyi emléke (köztük a Kon-Tiki és a Ra II. hajók) az oslói Kon-Tiki Múzeumban láthatók.
  • Elneveztek már róla épületegyüttest és aszteroidát is.
  • Tizenegy egyetem avatta díszdoktorává.
  • Dzsibutiban emlékbélyeget gyártottak tiszteletére.
  • Születése centenáriumiát 2014-ben sokfelé megünnepelték.
A Kon-Tiki útközben
A Ra II papiruszhajó a múzeumban

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 26.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 11.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]